|
|
|
|
|
|
KÖRNYEZETI KUTATÁSOK A Szigetköz természeti viszonyainak tanulmányozásához nagy mennyiségű irodalom áll rendelkezésre. A XIX. században és a XX. század első felében folytatott természettudományos kutatások közül - tekintettel a területhez tartozó Dunára – kiemelkedő a terület vízrajzára vonatkozó tevékenység. A Magyar Tudományos Akadémia Szigetközi Munkacsoportja 1995-ben könyv formájú annotált bibliográfiát adott ki a korábbi szigetközi természettudományos kutatások irodalmáról. Az angol nyelven is megjelent kötetben szakirodalom-jegyzékek is találhatók. A XX. század második felében kezdődött a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezése. Ebben az időszakban a természettudományos kutatások visszaszorultak, bizonyos alapvető, monitoring jellegű méréssorozatok (például a dunai hordalékmérések) megszakadtak, holott nagy részletességű információgyűjtésre lett volna szükség, a beavatkozás várható környezeti hatásainak előrejelzésére. A kutatási hiányok mértékét jellemzi, hogy az építkezés felfüggesztésének, majd abbahagyásának egyik oka az megalapozó természettudományos kutatások hiányossága volt. Az utóbbi évtizedekben értékelődött fel a környezeti állapotváltozás szisztematikus nyomonkövetésének igénye. A fejlődő technika, a műszaki beavatkozások mértékének növekedése vezetett a felismeréshez: a természeti erőforrások igénybevétele veszélyekkel jár, nagy károk forrása is lehet. Kedvezőtlen folyamatok megelőzéséhez, az emberi beavatkozások ésszerű korlátozásához a tények ismeretére, a természeti folyamatok tudományos igényű feltárására van szükség. A környezeti kutatások szerte a világban növekvő szerepe fokozta a bős-nagymarosi projekt tervezési hiányosságainak jelentőségét. A bős-nagymarosi építkezés és a bősi erőmű üzembehelyezése miatt a Szigetköz környezeti állapotának folyamatos megfigyelése nem tartozik a szokványos adatgyűjtés körébe. Nemcsak azért, mert a bősi erőmű működése következtében súlyos károkat kell dokumentálni, hanem azért is, mert a Duna elterelésének hatásait, a folyamatok értékelését nem lehet az eredeti állapothoz hasonlítva elvégezni, mivel az elterelés előtti helyzetről csak hiányos ismeretek vannak. A Duna elterelése példa nélküli beavatkozás volt, ezért a környezettudomány irodalma sem nyújtott sok segítséget a terepi munka tervezéséhez. A Duna elterelése után néhány évnek kellett eltelnie, míg elegendő terepi mérési adat gyűlt össze a környezeti folyamatok tudományos igényű értékeléséhez. Mostanra a Szigetközzel foglalkozó kutatók már nagy mennyiségű ismeret birtokába jutottak, amit a szakirodalom is tükröz. A bősi vízlépcsű működtetéséhez kapcsolódó rendszeres és szisztematikus környezeti kutatás és adatgyűjtés a Szigetközben 1991-ben kezdődött. Az elvárás a bősi erőmű hatásainak feltárásához a hatásterület környezeti állapotának nyomonkövetése volt. A munkát országgyűlési és kormányzati felkérésre az MTA Szigetközi Munkacsoportja koordinálta a kezdetektől. A tevékenység egyetemek, akadémiai kutatóhelyek és minisztérium területi szerveinek bevonásával folyik. A kutatási eredmények, értékelések és prognózisok beépülnek egyrészt a károk enyhítése érdekében tehető lépések tervezésébe, másrészt a hágai peres eljárás során a magyar álláspont alátámasztásául is szolgáltak. Egy 1995-ben kötött kormányzati megállapodás következtében a szigetközi vízpótlás hatásairól a szlovák féllel közös környezeti megfigyelések kezdődtek, melyekről évről évre közös jelentés készül. A Szigetköz környezeti monitoringjának főbb eredményeiről az MTA munkacsoport honlapja ad tájékoztatást (www.szigetkoz.biz ).A Szigetköz környezeti állapotára vonatkozó - enciklopédikus jellegű - szakirodalom jegyzéke Timaffy László: A Szigetköz vízrajza,
Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása,
Göcsei Imre: A Szigetköz természetföldrajza,
Magyar Tudományos Akadémia: Szigetköz - környezettudományi kutatások, környezeti állapot, ökológiai követelmények,
Commission of the European Communities, Republic of Hungary, Slovak Republic, Working Group of Monitoring and Water Management Experts fo the Gabcikovo System of Locks: Assessment of Impacts of Gabcikovo Project and Recommendations for Strengthening of Monitoring System, Data Report,
Commission of the European Communities, Republic of Hungary, Slovak Republic, Working Group of Monitoring and Water Management Experts fo the Gabcikovo System of Locks: Report on Temporary Water Management Regime,
Expert Group of the Hungarian Academy of Science: Environmental Risks and Impact Associated with the Gabvikovo-Nagymaros Project,
Expert Group of the Hungarian Academy of Science: Studies on the Environmental State of the Szigetköz after the Diversion of the Danube,
MTA Szigetközi Munkacsoport: A Szigetköz környezeti állapotáról,
|
|
|