[ tartalomjegyzék ]

2. Leltárak, vizsgálatok, tanulmányok

2.1. Természetföldrajzi viszonyok

A Szigetköz kialakulása

A Szigetközt is magában foglaló Kisalföld területét a földtörténeti harmadkor végén a pliocén-korban a Pannon beltenger borította. A korszak végére azonban a tenger medencéje a széleken kavics, a belső részeken agyag, márga és finom homok rétegekkel feltöltődött, elsekélyesedett és helyén egy kiédesülő vizű tórendszer maradt vissza.

Ekkor léptek a medencébe az Alpok és Kárpátok irányából érkező folyók, a Duna, a Morva, a Rába, a Vág és a Nyitra elődei, melyek esésüket elvesztve, lerakódó kavicsos-homokos hordalékukkal tovább töltötték a levantei korszakban viszonylag gyorsan süllyedő medencét. Folyás irányuk a maitól még eltért. 2,0-2,5 millió évvel ezelőtt az Ős-Duna az Alpok és Kárpátok vonulatát még Bruck környékén törte át és dél felé folytatta útját.

Később a medence fokozatos feltöltődése miatt a folyók iránya megváltozott és a negyedkor kezdetén kb. 1 millió évvel ezelőtt a Duna már a Hainburgi-hegy és a Kis-Kárpátok között tört be a medencébe és kelet felé építette ki a medrét. Ezzel a térség mai vízrendszere kezdett kialakulni. A folyó a hegyek közül kilépve felső szakasz jellegét elvesztve átmeneti jellegűvé vált. Esése csökkent, hordalékát lerakta. Zátonyok képződtek, majd elmosódtak, lejjebb újra lerakódva, vándoroltak. Ha a növényzetnek sikerült tartósan megtelepedni a zátonyon, akkor azok szigetté váltak, ami a folyó medrét ágakra szabdalta, más irányba terelte. A medrek irányváltoztatását a bedőlt fák, fennakadt uszadék, alámosott és beszakadt partok, jégtorlaszok és az árvizek is elindíthatták /Alexay 1982/.

A folyót a saját maga által épített akadályok új medrek kialakítására késztették és ezáltal egyre nagyobb területre kiterjedő, legyezőszerűen szétágazó, majd összefutó szövevényes ágrendszer alakult ki.

A lerakódott hordalék többször átrendeződött, kimosódott, miközben a finom hordalék távolabbra került. Így egy hordalékkúp alakult ki és ez, mivel a medence süllyedése még mindig tartott, néhol 200 m vastagságú kavicsréteg kialakulását eredményezte. Ez a folyamat jelenleg is tart.

A hordalékkúp csúcsa Pozsony /Bratislava/ térségében van. Oldalait ma a Mosoni-Duna és az Érsekújvári Dunaág jelzi, alapja pedig a Győr-Gönyü-Guta /Kolorávó/ vonalon van. A legvastagabb kavicsréteg Mosonmagyaróvár térségében található, ettől távolodva a kavicsrétegek vékonyodnak, szemszerkezetük finomabbá válik. Jelenleg a hordalékkúp csúcsának - a Duna belépésének - tengerszintfeletti magassága 129 m, a kúp alapjának szintje pedig 110 m. A felszíne ~NY-DK irányban enyhén lejt.

A hordalékkúp tengelyében folyó Duna Pozsony /1868 fkm/ - Szap /Palkovicovo/ /1810 fkm/ közötti szakaszán jelenleg még tetemes, 30-40 cm/km a folyó esése, de ez alatt a Rába vonalát követő mélységi törés vonaltól keletre az esés 10 cm/km-re csökken. Jelenleg ennek az eséstörésnek a környékén a legintenzívebb a hordaléklerakódás.

Geomorfológiai szintek:
  - alacsony ártér: 1-2 m-rel a Duna középvízszintje felett
  - magas ártér: 4-6 cm-rel a Duna középvízszintje felett

2.11. Éghajlat, csapadék

Az éghajlati viszonyokat elsősorban az Atlanti óceán felöl a Dévényi kapun át északnyugatról érkező páradús légtömegek határozzák meg. Hatásuk az éghajlatot kiegyenlítettebbé teszi. /Varga, 1984./ A levegő relatív páratartalma magas, átlagban 75%. A felhős napok aránya 60% körül mozog. A csapadék mennyiségének hetvenéves átlaga 649 mm, magasabb az országos átlagnál. A csapadék mennyisége nyugatról keletre haladva csökken. Általában egy évben 65-90 napon esik 1 mm-t meghaladó csapadék. A legcsapadékosabb időszak a nyár eleje, míg a legszárazabbak a téli hónapok.

Átlagos csapadékmennyiség /mm/ Győr 1901-1950

hónap

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

mm

37

37

38

47

65

61

64

58

54

52

50

48

 

40 évre visszamenőleg a maximális csapadék 800 mm, a minimális pedig 350 mm. A tenyészidőszakra eső átlagos csapadékmennyiség 350 mm. A csapadékmennyiségek évi középértéke 50 éves átlagban: Hegyeshalom 626 mm, Mosonmagyaróvár: 594 mm, Dunakiliti: 591 mm, Hédervár: 575 mm.

A napsütéses órák száma ennek ellenére magas, 1900-2000 óra évenként. Eloszlását a Mosonmagyaróvár 1901-1970 időszak átlaga jól mutatja:

Napsütéses órák száma Mosonmagyaróvár 1901-1970

hónap

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

mm

57

81

136

185

247

255

274

256

189

133

64

44

 

A hőmérséklet évi átlaga 10º C. Leghidegebb hónap a január, -1 - -2º C középhőmérséklettel. A leghidegebbet, -28,5º C-ot 1929-ben mérték Mosonmagyaróváron. A legmelegebb hónap a július, középhőmérséklete 20 - 22 ºC. A legmelegebbet, 38,3º C-ot ugyancsak Mosonmagyaróváron mérték. Téli hőmérséklet átlaga: 3,9°C. Tavaszi átlag: 13,5°C Nyári átlag: 19,3°C Évi hőmérsékleti átlag: 10,6°C.

Az uralkodó szélirány észak-nyugati.

Győr-Sopron megye nagy részén a viszonylag kevés csapadék miatt az évi vízmérleg számottevő hiányt mutat. A Szigetközben ezt a hiányt a növényzet részben a talajvízből pótolja.

2.12. Terep és talajviszonyok

A Duna sokáig zabolátlan áradásai következtében a felhalmozott kavicsrétegre áradásonként rakta le változó vastagságban a hordalékát. Az állandóan ismétlődő elöntés megakadályozta, hogy ugyanarra a rétegre a növényzet hosszabb ideig hasson, ezért csak kevés humuszt tartalmazó rétegek alakultak ki. Ennek és a talajvízszint csekély mélységének következményeként főleg réti öntéstalajok alakultak ki.

A kavicsrétegre rakódott termőtalaj vastagságától függ a talaj termőképessége. Az ármentesített területeken, ahol a Duna hordaléka már nem gyarapítja az öntéstalajokat, megindult a talajképződés hosszú folyamata, a réti vagy a mezőségi talajok képződésének irányába, aszerint hogy a talajképző tényezők milyen összhatása érvényesül. Így átmeneti szelvények alakulnak ki, melyek a hosszabb ideig tartó füves növényzet megléte, vagy az ehhez hatásában hasonló szántóföldi művelés következményei. Ilyenek a Duna öntésterületén kialakult mezőségi jellegű szelvények, melyek humuszrétegében már jelentős mennyiségű, 3-4 % szervesanyag halmozódott fel és szerkezetük is morzsás. Gyakori az öntéstalajok átmenete a réti talajok felé is, mert ha a talajvíz a felszínhez közel 1-2 m mélységben megtalálható, a felszínt borító füves növényzet összetétele más lesz, mint szárazabb körülmények között, s más lesz a talajban lejátszódó szervesanyag elbomlás is.

Az előforduló főbb talajtipusok

1. Karbonátos nyers öntések.
2. Karbonátos gyengén humuszos öntéstalajok.
3. Réti öntéstalajok.
4. Öntéstalajok
5. Rétitalajok.

Kisebb területen előforduló talajtípusok:

1. Kotus és tőzeges láptalajok.
2. Humuszos homoktalaj.
3. Fakó és barna erdőtalaj.

2.13. Hidrológiai helyzet

Szigetköz a Dévényi sziklapad alatti Duna hordalékkúpján alakult ki, az ősi geológiai időkben. Az ős Duna sok ezer éven át szinte az egész hordalékkúp területét behálózta kisebb-nagyobb mellékágaival. A főmeder nyomvonala minden egyes áradás után jelentősen megváltozott. Végül Pozsonytól lefelé három ágra szakadt:

- Csallóközi ág
- Főág /közel a mai nyomvonalon/
- Mosoni ág /Csúnyi ág/

Szigetköz a főág és a Mosoni-ág által határolt mintegy 300 km2 kiterjedésű terület.

Hidrológiai viszonyait alapjaiban a Duna és mellékfolyói határozzák meg. Felszíni és felszín alatti vizekben hazánk leggazdagabb területe. Felszín alatti vízkészlete jelenleg is hazánk legnagyobb ivóvízkészletének tekinthető.

A Duna Szigetközt érintő szakaszának szabályozásával kapcsolatban a 1egrégibb történelmi emlékünk Zsigmond királynak 1426-ban kiadott nyílt parancsa. A nyílt parancs a Duna balpartján elhelyezkedő Csallóközi Somorja város kérelmére elrendeli, hogy "A Duna árja ellen elzárások és töltések építtessenek."

Ezt követően feljegyzések híján csak következtetni lehet több, a Duna szigetközi szakaszát érintő helyi jelentőségű beavatkozásra.

Majd 1831 és 1837-ben az akkori Helytartó Tanács elrendelte a Felső-Duna Pozsony-Gönyü közötti szakaszán a főág medrének kis- és középvízi szabályozását.

A nagyvízi árvízi szabályozás 1900-1904 között történt meg, majd 1907-ben megépült Rajkánál az ún. Rajkai /Csúnyi/ zsilip amely most már végérvényesen kizárta a Mosoni-Dunából a dunai árhullámokat.

A Szigetközi TK-t érintő legnagyobb folyó a Duna. Szigetközt érintő szakasz hossza 56 km. Másik jelentős vízfolyása a Mosoni-Duna. Teljes hossza 120 km.

A Szigetközi TK árvizektől védett /mentettoldali/ területének vízháztartását a Duna mindenkori vízállása határozza meg. Magas Duna vízállás esetén a mélyebben fekvő területeken fakadóvíz jelenik meg. A fakadóvizek elvezetése érdekében a Szigetközi TK területén összesen 157 km állami kezelésű belvízelvezető csatorna létesült. A csatornák részben gravitációs vízelvezetést biztosítanak, illetőleg magas külvizállás esetén szivattyútelepek segítségével történik a vízelvezetés. Szivattyútelepek összteljesítménye: 19,2 m3/sec.

A Szigetközi TK felvízi vizeinek vízminősége I. és II. osztályba sorolható. A rendszeres vízminőségellenőrzések adatai alapján megállapítható, hogy a Duna vize hazánk területére kissé szennyezetten érkezik. Az öntisztulás hatására, Szigetköz alsó végén már I. osztályúnak tekinthető. A mellékág-rendszerek vízminősége közel azonos, kivételt képez az őszi kisvízállásos időszak, amikor is az átöblítés hiánya miatt a mellékágak vízminősége romlik.

A Mosoni Duna vízminősége Rajkánál megegyezik a Duna vizének minőségével. Attól lefelé a Lajta torkolatáig, illetve Mosonmagyaróvár felső végéig fokozatosan javuló. Mosonmagyaróvár város szennyvízterhelése egészen Mecsér községig érezteti hatását. Mecsér községtől egészen Győr határáig I. osztályú, fürdésre is alkalmas a Mosoni Duna vize. Győr város szennyvize viszont erősen lerontja az addig kifogástalan víz minőségét.

A belvízelvezető csatornák vízminőségét elsősorban a mezőgazdaságban alkalmazott műtrágyák kisebb-nagyobb bemosódása befolyásolja. Általában II. osztályúnak minősíthető. Szigetközi TK területén 2 db termálkút létesült Lipót község területén.

A termálkutakból nyert melegvizet elsősorban növényházak téli fűtésére veszik igénybe, de jelentős a helyi termál strand és a fedett, télen is üzemelő termál fürdő melegvíz felhasználása is. A Szigetközi TK hidrológiai észlelőhelyeinek sűrűsége jóval az országos átlag felett van. Egyes törzsállomások 50-100 éves adatsorral rendelkeznek.

2.14. Növényzet típusok és ökoszisztémák

Szigetköz a magyar flóratartomány /Pannonicum/ alföldi flóravidékének /Eupannonicum/ kisalföldi flórajárásába /Arrabonicum/ tartozik.

Ahogy Szigetköz kialakulásában és jelen állapotában is a víz játszotta és játssza ma is a főszerepet - így van ez a növényvilágban is. A hajdani vízivilágban Szigetköz jelentős részére, ma már elsősorban csak a Nagy-Duna menti alacsony ártérre és a mentett oldalon megmaradt morotva-tavakra jellemzőek a hínártársulások, nádasok, sásos rétek.

a./ Az élő-víztől elzárt morotvákban, holtágakban a lebegő /Lemno-Utricularietum/ és legyökeresedő hínártársulások / Hydrochari-Stratiotetum, Myriophyllo-Potametum, Polygonetum natantis, Nymphaeetum albae-luteae/ viszonylag kis élőhelyekre szorultak vissza.

Leglátványosabb tagjuk a fehér tündérrózsa /Nymphaea alba/ és a sárga vízitök /Nuphar luteum/, ritka hínárfajuk a színes békaszóló /Potamogeton coloratus/ és a sűrűlevelű békaszőlő /Groenlandea densa/

A Nagy-Duna ártéri szigeteken található időszakosan kiszáradó kis tavak /amellett, hogy jelentős vízimadár költő és táplálkozó helyek/ gazdag vízinövény társulások élőhelyei is, pl:

Alsó-Újszigeti belső tó magasabbrendű vízi növényzete: hínáros víziboglárka /Batrachium trichophyllum/, sugaras víziboglárka /Batrachium radians/, változó mocsárhur /Callitriche cophocarpa/, fésűs békaszőlő /Potamogeton pectinatus/, apró békaszóló /Potamogeton berchtoldü/, üveglevelű békaszőlő /Potamogeton lucens/, vízi lófark /Hippuris vulgaris/, gyűrűs süllöhinár /Myriophyllum verticillatum/, apró békalencse /Lemna minor/, vízi kányafű /Rorippa amphibia/, vízi /pólé/ veronika /Veronica anagallis-aquatica/.

b./ Az ártérben kialakuló zátonyokon elsőnek a törpekáka iszaptársulás /Nanocyperion/ és az ártéri gyomtársulások /Polygono-chenopodion/ vetik meg a lábukat.

Itt florisztikailag érdekes a csermelyciprus /Myricaria germanica/ előfordulása.

c./ További feltöltődés esetén telepszenek meg a partmenti bokorfüzek /Salicetum triandrae/, melyben a névadó mandulalevelű füz /Salix triandra/ mellett jelentősebb a csigolyafűz /Salix purpurea/ előfordulása.

Egyéb jelentős fás növényfajok a hamvas éger /Alnus incana/, az egybibéjű galagonya /Crataegus monogyna/ és a vörösgyűrű som /Cornus sanguinea/.

Ez a természetes növénytársulás ma már egyre kevesebb helyen lelhető fel. A gyepszintben sok helyütt tömegesen fordulnak elő a védett nyári tőzikék /Leucojum aestivum/.

Florisztikailag érdekes a mocsári aggófű /Senecio paludosus/ jellegzetes a sárga nőszirom /Iris pseudacorus/, a kis békakorsó /Sium erectum/, a réti kaukktorma /Cardamire pratensis/, a posványsás /Carex acutiformis/ és a réti ecsetpázsit /Alopecurus pratensis/.

d./ A szigeteknél a bokorfüzesek feletti szintet a fűz-nyár ligeterdők /Salicetum albae-fragilis/ alkotják, viszonylag nagy területeken. A Mosoni-Duna menti keskeny parti sávra is e társulás jellemző.

Fő fajai: a fehér fűz /Salix alba/ és a törékeny fűz /Salix fragilis/ mellett a fehér és szürke nyár /Populus alba, P.canescens/, az egyre ritkábban előforduló fekete nyár /Populus nigra/, a magyar kőris /Fraxinus angustifolia ssp. pannonica/, a mézgás éger /Alnus glutinosa/, a vénic szil /Ulmus levis/ és a zselnice neggy /népi nevén csormány/ /Prunus padus/. Az aljnövényzet jellege szerint beszélünk a hamvas szedres /Rubus caesius/, a vörösgyűrű /Cornus sanguinea/ a fehér tippanos /Agrotis alba/, a csalános- ragadós galajos /Urtica dioica és Galium aparine/, a magas aranyvesszős /Solidagó gigantea var. serotina/, és a bíbor nenyúljhozzám /Impatiens glandulifera/ alkotta típusokról. Egyéb előforduló fajok a podagrafű /Aegopodium podagraria/, ligeti szőlő /Vitis sylvestris/, a védett kétlevelú csillagvirág /Scilla bifolia/, a hóvirág /Galanthus nivalis/, az erdei angyalgyökér /Angelica sylvestris/, fekete nadálytő /Symphytum ofiicinale/, pénzlevelű lizinka /Lysimachia nummularia/, szőrös kenderkefű /Galeopsis grandiflora/, erdei szálkaaerje /Brachypodium sylvaticum/ erdei tisztesfű /Stachys sylvestris/.

e./ Tölgy-kőris-szil ligeterdő. A Mosoni-Duna mentén a "magas ártéri" szinten valaha uralkodó szerepet töltött be.

A hajdani auerco-Ulmetum vagy Querco robori-Carpinetum felé átmenetet kéaző erdőket országosan is csaknem teljesen kipusztították, s ez az itteni állományokat is érintette. Ezért ma még meglévő keményfa ligeterdők feltétlen védelmet igényelnek.

Jellegzetes állományai: Rajka-Bezenye-Mosonmagyaróvár közötti szakaszon található, a Mosoni-Duna mindkét partján. Nevezetesebb erdők: Zapp-erdő, Paraszt-erdő, Császárkaros, Lóvári-erdő, Házi erdő, Derék-erdő. A mély /Nagy Duna/ ártéri rész egyetlen keményfa ligeterdeje a Kisbodaknál található Pálfy-erdő . Az e társulásokban fellelhető fafajok Kocsányos tölgy /Quercus robur /, magyar kőris /Fraxinus angustifolia ssp. papponica/, mezei szil /Ulmus minor/, mézgás éger /Alnus glutinosa/, fehér nyár /Populus alba/, zselnice meggy /Prunus padus/, hegyi juhar /Acer pseudoplatanus/.

Cserjeszintjük gazdag: mogyoró /Corylus avellana/, vörösgyűrű sp, /cornus sanguinea/, ükörke lonc /Lonicera xylosteum/, kányabangita /Viburnum opulus/, és fekete bodza /Sambucus nigra/ alkotják.

A gyepszintben fellelhető fajok száma nagy, rendkívüli a fajgazdagság: Posvány sás /Carex acutiformis/, a fehér sás /Carex alba/, ritkás sás /Carex remota/, hamvas szeder /Qubus caesius/, medvehagyma /Allium ursinurn/, podagrafű /Aegoaodium podagraria/, csodás ibolya /Viola maribilis/, szagos müge /Galium odoratum/, gyöngyvirág /Convallaria majalis/, erdei szálkaperje /Brachypodium syivaticum/, erdei gyöngyköles /guglossoides purpureo-coeruleum/, békabogyó /Actaea spicata/, egyenes pimpó /Potentilla recta/, erdei permizs /Inula coyza/, csalánlevelű harangvirág /Campanula trachelium/, csomós harangvirág /Campanula glomerata/, nagyvirágú gyíkfű /Prunella grandiflora/, bogláros szellőrózsa /Anemone ranunculoides/, széleslevelű salamonpecsét /Polygonatum latifolium/, illatos ibolya /Viola odorata/, kék ibolya /V. cyanea/, erdei ibolya /V.sylvestris/, enyves zsálya /Salvia glutinosa/, termetes medvetalp /Heracleum sphondylium/, óriás csenkesz /Festuca gigantea/, iszalag /Clemat;s recta/, stb.

A fenti nem védett fajok részleges listája mellett meg kell említeni néhány jelentősebb, az ebbe a növénytársulásba tartozó fokozottan védett és védett növényt is.

Fokozottan védettek:

1./ Méhbangó /Ophrys apifera Huds/ . - városkaros, Móvár 0429 a /3/G/

- Lóvári erdő /Móvár/ 0429 a /7/D/

2./ Légybangó /0phrys insectifera L.em. Grufb./ - Lóvári erdő, Móvár 0429 a /6/c, 7/J/

Védettek: Kosborok /Orchis/, madársisakok /C°phalanthera/, nőszőfüvek /Epipactis/, tűzliliom /Lilium bulhiferum/, békakonty /Listera ovata/, stb.

f./ A Szigetközben kivételesen, magasabb térszinten, ma már csak töredékekben /pl. Derék erdő/ gyertyános-kocsányos tölgyes /Qerco robori - Carpinetum/ is előfordul .

Ezekben az uralkodó fajok a gyertyán /Carpinus betulus/ és a kocsányos tölgy /Quercus robur/, elegy fafajként megjelennek a magas kőris /Fraxinus excelsior/ a mezei és a hegyi juhar /Acer campestre, Acer pseudo platanus/, mezei szil /Ulmus minor/, madárcseresznye /Prunus avium/, zselnicemeggy /Padus avium/, nyír /Betula pendula/ rezgőnyár /Populus tremula/.

Típusképző fajok a gyepszintben bükk sás /Carex pilosa/, fehér sás /Carex a1ba/, szagos müge /Galium odoratum/, erdei szálkaperje /Brachypodium sylvaticum/.

Az itt fellelhető montán elemek: fehér sás /Carex alba/, kontyvirág /Arum maculatum/, békabogyó /Actaeaspicata/, szagos müge /Galium odoratum/, pettyegetett, vagy orvosi tüdőfű /Pulmonaria officialis/, stb.

g./ Szigetközben két helyen /mosonmagyaóvári Parti-erdő és Máriakálnoki Kereksziget/ található égeres láperdő /Thelypteridi Alnetum/, hamvas fűzzel /Salix cinerea/, mocsári pajzsikával /Thelypteris palustris/, villás sással /Carex pseudocyperus/, nyári tőzikével /Lencojum aestivum/, vadszőlővel /Vitis sylvestris/, stb.

h./ A területen egyre növekvő számban fordulnak elő kulturerdők is.

A 60-as évekből származó erdészeti fafajstatisztika adatai szerint a nemesnyárak 25 %-ot, az akácosok 7 %-ot, az erdei és feketefenyvesek 3 %-ot tettek ki. Ez az arány azóta némileg változott, részben a nyárasitási program erőltetése, részben a Bős-Nagymarosi nagyberuházás érdekében történt fakitermelés következtében. Ez utóbbi főként a terület nyárasait érintette.

Típusaik:

- Nádtippanos Calamagrostis epigeios
- Erdei szalkaperjés Brachypodium sylvaticum
- Csomós ebires Oactylis glomerata .
- Podagrafüves Aegopodium podagraria
- Magas aranyvesszős Solidago gigantea
- Hamvas szedres Rubus caesius
- Óriás nenyúljhozzámos Impatiens glandulifera
- Posványsásos Carex acutiformis

Szigetköz kialakulásánál és jelen állapotában is a víz döntő szerepet játszott, ill. játszik ma is. A klimatikus és talajtani viszonyokat is jelentősen befolyásolja a nagy mennyiségű felszíni és felszín alatti vízkészlet. Az itt kialakult ökoszisztémák léte is döntően a víz jelenlététől függ, ezért a vízszintnek a tartós csökkenése vagy emelkedése az ökoszisztémák jelentős változásához vezetne.

2.15. Állatvilág

A terület állatföldrajzilag az alföldi faunakörzet /Pannonicum/ kisalföldi faunajárásához /Arrabonicum/ tartozik. Az alapfauna európai - középeurópai jellegű, kevés a pontusi, pontokaspi, valamint a mediterrán faj.

Egész Szigetközre a vízi és vízkedvelő fajok a jellemzők.

Egysejtűek /Protozoa/ állatkörének jellegzetes képviselői az állati ostorosok, gyökérlábúak és a csillósok osztályából kerülnek ki.

Elterjedtek a laposférgek /Platyhelmithes/, a vízi és szárazföldi gyűrűsférgek /Anelida/, a kerekes férgek /Rotatoria/ és a hengeres férgek /Namethelminthes/.

Ízeltlábúak törzsének sokezer képviselőjét kikutatni a jövő feladata. Puhatestűek /Mollusca/ a hullámtéri területek nagy számban előforduló jellemző képviselői. A lassú folyású mellékágak, holtágak, kubikgödrök vizét, a nedves talajú réteket és erdőket népesítik be. Leggyakrabban előforduló fajaik: fiallócsiga /Viviparus Viviviparus/ , nagy mocsárcsiga /Limnaea,stagnalis/, fülcsiga /Limnaea auricularia/, nagy tányércsiga /Planorbis corneus/, márványozott csiga /Helicigona arbus torum/, nagy meztelencsiga /Limax maximus/, valamint a festőkagyló /Unio pictorum/, tompa folyamkagyló /Unio crassus/, tavikagyló /Anodonta cygnea/ és a vándorkagyló /Dreissena polymorpha/.

A gerincesek /Vertebrata/ törzsét képviselő állatfajokról bővebb ismeretekkel rendelkezünk.Halak /Pisces/ 54 faja él a Duna és mellékágainak a vizében a legújabb adatok szerint.

Kétéltűek /Amphibia/ csaknem valamennyi hazai faja él Szigetközben. Leggyakoribbak a kecsekebéka /Rana esculenta/, tavi béka /Rana ridibunda/, vöröshasú unka /Bombina bombina/, mocsári béka /Rana arvalis/és a levelibéka /Hyla arborea/.

Hüllők /Reptilia/ - kisebb számban élnek a vízjárta területeken, de jellegzetes fajuk a vízisikló /Natrix natrix/ nagyon gyakori.

Madarak /Aves/ - Szigetköz és a hullámtér legjellemzőbb állatai. E tájhoz szorosan hozzátartoznak a vízimadarak, melyek hajdan óriási tömegben éltek itt. Ma is jelentős állományuk a viszonylagos nyugalomnak és táplálék gazdagságnak köszönhető. Leggyakoribb fajok a récefélék, szürkegém, bakcsó, kormorán, egerészölyv.

A Szigetközben költő, ill. vonuláskor hosszabb időt itt töltő fajok száma 200-220-ra tehető, bár a legújabb kutatási munkában 156 faj szerepel, melyeket a későbbiekben tételesen is felsorolok.

Emlősök /Mammalia/ több mint 40 faja él Szigetközben. Ezek nagy része nem kötődik oly szorosan a vízhez, mint a madarak zöme. Leggyakoribb fajok: gímszarvas /Cerbus elaphus/, őz /Capreolus capreolus/, vaddisznó /Sus scrofa/, róka /Vulpes vulpes/, nyest /Martes foina/ nyuszt /Martes martes/, hermelin /Mustela erminea/, denevérek /Chiroptera/, pézsmapocok /Ondatra zibethica/,mezei nyúl /Lepus capensis/.

2.2. Természeti értékek

2.21. Földtani alakulatok

A kisalföldi medence feltöltődése , melyben a Duna hordaléka , kavics , homok és márgás agyag játszotta a fő szerepet, néhány helyen jól nyomon követhető. Azokon a területeken figyelhető meg ez a rétegeződés, ahol a folyó állandó átalakító munkája során egyes szigetek oldalát kimossa, és magas partok alakulnak ki.

A Pozsony és Moson vármegye németjei Kleine /Szigetköz/, illetve Grosse /Csallóköz/ Schütt-Insel-nek nevezték a Pozsony-Komárom közötti tájat: Hordalék - illetve Áradmány szigetnek.

Ilyen felszíneken jól nyomon követhető az évszázadokkal ezelőtt lerakódott márgás, agyagos rétegződés, néhol fa és egyéb maradványokkal tarkítva.

Az ártéri területek nagy része erdőterülettel fedett, természetes felszín, a szigeteken néhol festői szépségű belső tavakkal. Számos helyen található a víz által kialakított sóderzátony, melyeken gyorsan megtelepszenek az úttörő növénytársulás fajai.

2.22. Vizek

A TK legjelentősebb viztani értéke a Duna és annak szigetközi mellékágrendszere. A Duna Rajka országhatár és: Szap között viszonylag nagyesésű 25-35 cm/km. Szap és Gönyü között 15-25 cm/km. Gönyü alatt már csak 8-10 cm/km. A Duna vízjárását döntően az Alpok éghajlati viszonyai alakítják. Télutón vagy kora tavasszal egy tartós hideg időjárás után esetleges nyugati áramlású gyors felmelegedés jeges árhullámot okozhat. A másik árhullámokat hozó időszak május végétől július végéig terjed. Ez időszakban szinte minden évben megjelenik az ún. "zöldár". Ez a nyáreleji, illetve nyári árhullám a bőséges csapadék, és a hóolvadás együttes hatására alakul ki. Az alacsony vízállásos időszak októbertől februárig terjed. .

A Duna eddig észlelt legkisebb vízhozama 600 m3/sec. Közepes vízhozam 2.000 m3/sec. Árvízi vízhozam megközelíti a 10.000 m3/sec-ot.

A szigetközi mellékágrendszerek a középvíz szabályozás során lettek véglegesen leválasztva a főmedertól. Ez azt jelenti, hogy a Dunaremetei vízmérce szelvénye feletti ágrendszerek az oldalblokkokon keresztül kb. 2.500 - 2.600 m3/sec Duna vízhozamnál kapnak vízöblítést. Dunaremete alatt kb. 2.000 m3/sec-os víztömeg már öblítést biztosit. Az ágrendszerek /Tejfalu, Cikolai, Bodak, Dunaremetei, Lipót-Ásványi, Bagaméri/ egymástól függetlenül működnek és a megszámlálhatatlan mellékágak kisebb-nagyobb szigeteket képeznek. A mellékágak és a szigetvilág adja a hullámtéri táj csodálatos szépségét. A Duna 3.500 m3/sec-os vízhozamánál a szigetek egy része is víz alá kerül. A víztömeg növekedése a teljes ártér vízborítását eredményezi.

A TK másik - természeti értékekben gazdag - folyóága a Mosoni Duna. Vízellátása a Rajkai zsilipen keresztül történik a Duna mindenkori vízállásától függően. Őszi kisvízállásos időszakban a vízutánpótlás esetenként egy-két hónapos időszakra is megszűnik. Ilyen esetben a folyó felső szakasza kisebb-nagyobb tavakra szakad.

A Mosoni Duna három mellékfolyója közül a Lajta Mosonmagyaróvárnál a Rábca és a Rába Győrnél ömlik a folyóágba.

A 2.13-as fejezetben már említettem a TK belvízcsatornáit. Ezek behálózzák a mentett oldal teljes területét. Nyomvonaluk nagyrészt követi a régi holtmedreket. A belvízcsatornák időszakos vízfolyások, az év jelentős részében medrük száraz. Mesterséges vízbetáplálás csak kedvező vízállásnál lehetséges a patkányosi szivattyútelepnél kialakított szivornya segítségével. Az itt esetenként betáplált vizet a Mosoni Duna védtöltésébe épített torkolati zsilipek segítségével néhány héten keresztül tárolni lehet.

A TK álló vizei közöl a két jelentősebb ún. morotva tó a Lipóti és a Dunaszegi. Mindkettő vízháztartása a Duna vízállás függvénye.

Említést érdemelnek még a terület mesterséges tavai. Ezek nagytömegű kavicskitermelés helyén alakultak ki.

2.23. Növények, növénytársulások, növénytelepítések

A növénytársulásokból természeti értéknek elsősorban az itt jellemző őshonos növénytársulásokat tekintjük:

1. Lebegő és legyökeresedő hínártársulások
2. Törpekáka iszaptársulások, lápok
3. Bokorfüzesek
4. Fűz - nyár ligeterdők
5. Keményfa ligeterdők
6. Gyertyános-kocsányostölgyesek
7. Égerláperdők

E fenti növénytársulások közül különös jelentősége van annak, amely országos viszonylatban is ritka.

A gyepszintben élő védett és veszélyeztetett növények:

Fokozottan védettek:

1. Méhbangó /Ophrys apifera/ két helyen összesen 1.000 - 1.500 tő
2. Légybangó /Ophrys insectifera/ két helyen összesen 50 - 100 tő

Védettek:

1. Szálkás pajzsika /Dryopteris carthusiana/
2. Mocsári pajzsika /Thelypteris palustris/
3. Erdei szellőrózsa /Anemone sylvestris/
4. Tavaszi hérics /Adonis vernalis/
5. Kigyótárincs /Gentiana cruciata/
6. Kornistárincs /Gentiana pneumonanthe/
7. Kereklevelű körtike /Pyrola rotundifolia/
8. Hangyabogáncs /Jurinea rnollis/
9. Tűzliliom /Lilium bulbiferum/
10. Tavaszi csillagvirág /Scilla bifolia/
11. Sárga nőszirom /Iris pseudacorus/
12. Szibériai nőszirom`/Iris sibirica/
13. Tarka nőszirom /Iris variegata/
14. Szúnyoglábú bibircsvirág /Gymnadenia conopsea/
15. Vitézkosbor /Orchis militaris/
16. Agárkosbor /Orchis morio/
17. Bíboros kosbor /Orchis purpurea/
18. Sömörös kosbor /Orchis ustulata/
19. Hússzínű ujjaskosbor /Dactylorhiza incarnata/
20. Foltos ujjaskosbor /Dactylorhiza maculata/
21. Lápi nyúlfarkfű /Sesleria uliginosa/
22. Homoki árvalányhaj /Stipa sabulosa/
23. Kardos madársisak /Cephalanthera longifolia/
24. Piros madársisak /Cephalanthera rubra/
25. Mocsári nőszőfű /Epipactis palustris/
26. Vörösbarna nőszőfű /Epipactis atrorubens/
27. Széleslevelű nőszőfű /Epipactis helleborine/
28. Kislevelű nőszőfű /Epipactis microphylla/
29. Békakonty /Listera ovata/
30. Madárfészek /Neottia nidus - avis/
31. Kétlevelű sarkvirág /Platanthere bifolia/
32. Csillagos őszirózsa /Aster amellus/
33. Szártalap bábakalács /Carlina acaulis/
34. Fehér madársisak /Cephalanthera alba/
35. Réti iszalag /Clematis integrifolia/
36. Buglyos szegfű /Dianthus superbus/
37. Nagyezerjófű /Dictamnus albus/
38. Széleslevelű gyapjúsás /Eriophorum latifolium/
39. Prémes tárnicska/Gentianella ciliata/
40. Apró nőszirom /Iris pumila/
41. Fátyolos nőszirom /Iris spuria/
42. Magyar lednek /Lathyrus pannonicus/
43. Nyári tőzike /Leucojum aestivum/
44. Turbánliliom /Lilium martagon/
45. Mocsári kosbor /Orchis laxiflora ssp. palustris/
46. Fehérmájvirág /Parnzssia palustris/
47. Posvány kakastaréj /Pedicularis palustrís/
48. Fekete kökörcsin /Pulsatilla nigricans/
49. Ligeti szőlő /Vitis sylvestris/
50. Selymes peremizs /Inula oculus/
51. Kétlevelű csillagvirág /Scilla bifolia/
52. Leánykökörcsin /Pulsatilla grandis/
53. Vidrafű /Menyanthes trifoliata/

Vörös könyves fajok:

1. Békabogyó /Actaea spicata/
2. Parlagi madárhur /Cerastium arvense/
3. Magyar repcsény /Erysimum odoratum/
4. Sátorozó aranyvirág /Tanacetum caymbosum/

2.24. Állatfajok

Rovarok:

A Szigetközben élő sok ezer rovarfajból ma még csak nagyon keveset ismerünk. Közül védelem alatt állnak a következők:

Egyenesszárnyúak:

Imádkozó sáska /Mantis religiosa/

Bogarak:

Aranyos bábrabló /Calosoma sycophanta/
Gyászcincér /Morimus funerens/
Nagy hőscincér /Cerambyx cerdo/
Bőrfutrinka /Carabus coriaces/
Rezes futrinka /Carabus ullrichi/
Kis szarvasbogár /Dorcus parallelopipedus/
Szarvasbogár /Lucanus cervus/

Recésszárnynak: Hangyaleső /Myrmelon formicarius/

Lepkék:

Farkasalmalepke /Zerynthia polyxena/
Fecskefarkú lepke / Papilio machaon/
Kardos lepke /Podalirius podalirius/
Bükki boglárka /Aricia artaxerxes/
Nagy tűzlepke /Terhsamonia dispar hungarica/
Atalanta lepke /Vanessa atalanta/
Gyászlepke /Vanessa antiopa/
Nappali pávaszem /Inachis io/
Kis szintjátszólepke /Apatura ilia/
Nagy szintjátszólepke /Apatura iris/
Sárgafoltos púposszövő /Phalera buchephala/
Díszes medvelepke /Ammobiota festiva/
Halálfejes lepke /Acherontia atropos/

Gerinces állatok:

Halak itt élő 54 fajából 16 védett.

1./ Magyar bucó /Aspro zingel/
2./ Német bucó /Aspro streber/
3./ Balkáni csík /Cobitis aurata/
4./ Kövi csík /Nemachilus barbatulus/
5./ Réti csík /Misgurnus fossilis/
6./ Vágó csík /Cobitis taenia/
7./ Dunai galóca /Hucho hucho/
8./ Felpillantó küllő /Gobio uranoscopus/
9./ Lápi póc /Umbra krameri/
10./ Selymes durbincs /Acerina schraetzer/
11./ Sujtásos küsz /Alburnoides bipunctatus/
12./ Tarka géb /Proterorhinus marmoratus/
13./ Kurtabaing /Leucaspius delineatus/
14./ Kessler küllője /Gobio kessleri/
15./ Botos kölönte /Cottus gobio/
16./ Nyúldomolykó /Leuciscus leuciscus/
17./ Leánykoncér /Rutilus pigus virgo/

Kétéltűek: - Szigetközben előforduló fajai

1. Barna ásóbéka /Pelobates fuscus/
2. Barna varangy /Bufo bufo/
3. Erdei béka /Rana dalmatina/
4. Gyepi béka /Rana temporaria/
5. Tavi béka /Rana ridibunda/
6. Kecskebéka /Rana esculenta/
7. Leveli béka /Hyla arborea/
8. Mocsári béka /Rana arvalis/
9. Sárgahasú unka /Bombina variegata/
10. vöröshasú unka /Bombina bombina/
11. Zöld varangy /Bufo viridis/
12.Foltos szalamandra /Salamandra salamandra/
13. Pettyes gőte /Triturus vulgaris/
14. Tarajos gőte /Tirturus cristatus/

Hüllők fajai:

1. Fürge gyík /Lacerta agilis/
2. Homoki gyík /Lacerta taurica/
3. Zöld gyík /Lacerta viridis/
4. Erdei sikló /Elaphe longissima/
5. Vízisikló /Natrix natrix/
6. Mocsári teknős /Emys orbicularis/

Madarak:

Szigetköz madárvilágának tételes felsorolása a 7. sz. mellékletben található.

Emlősök:

1. Vidra /Lutra lutra/
2. Borz /Meles meles/
3. Cickányok /kikutatásuk folyamatban van/
4. Denevér /Kikutatásuk folyamatban van/
5. Hermelin /Mustela erminea/
6. Menyét /Mustela nivalis/
7. Mókus /Sciurus vulgaris/
8. Molnárgörény /Mustela eversenni/
9. Nyest /Martes foina/
10. Nyuszt /Martes martes/
11. Erdei pele /Dryomis nitedula/
12 . Sün /Erinaceus cenceler/
13. Ürge /Citellus citellus/
14. Vakondok /Talpa europaea/

2.3. Kultúrtörténeti értékek

A régészeti leletek és egyéb fennmaradt tárgyi emlékek bizonyítják, hogy Szigetköz /és Csallóköz/ már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. Ekkor azonban a vizek áradásai következtében gyakran pusztultak el szinte nyomtalanul a települések.

Jelentősebb emlékeink a honfoglalás utáni időkből maradtak ránk.

Kezdetben az idetelepülő lakosság az építkezési módokban igyekezett alkalmazkodni a vízjárásos területekhez. A házakat a terület természetes kiemelkedéseire építették. Későbbiek során egyénileg vagy csoportosan a házak köré még kis körgátakat is épitettek. Ezen települési formáknak a nyoma ma is sokhelyütt megtalálható.- /Kisbajcs, Nagybajcs, Vének területén./ Az egykor itt jellemző építési mód a vesszőfonat közé döngölt agyag volt. Az így készült épületek közül már mutatóba sem maradt egy sem. Még néhány éve volt egy, sajnos azóta az is elpusztult. Ma még található néhány, a későbbi időkből származó, de mindenképpen megőrzésre érdemes parasztbarokk épület.

Ilyenek:

- Halászi templom mellett 3 db magántulajdonú ház.

- Ásványráró, Halász u. 5., Hajós u. 8., Deák F. u. 27. alatti szintén magántulajdonú házak.

Egyéb kulturális értékeink:

- Arak: avar árok, - régi gátmaradvány

- Ásványráró: kálvária, mellette 400 éves feketenyár, aranymosó házak /templom körül/

- Cikola: vörösfüzesben található elmocsarasodó tündértó - melyhez szép mesék, mondák fűződnek.

- Nagybajcs: templomban található a falu cégére. Szigetköz utolsó működő vízimalma is itt volt.

- Máriakálnok: búcsújáró hely, a híd körül vízimalom maradványai találhatók.

- Dunaszentpál: napóleoni emlék a francia kút.

- Mecsér: régi hajóvontató ház és lóváltó felújitást érdemelne.

- Kunsziget: római kori őrtorony maradvány a Mosoni Duna partján /tündérvár/

- Mosonmagyaróvár: és Fekete erdő közötti Háromtölgy kápolna /megyei védettség alatt áll/

- Hédervár: a volt Viczay kastély középkori eredetű vár alapjaira épült. A XVIII. századik a Hédervári család birtoka, majd a XVIII. századtól Viczai várhoz hasonló kastélyt épít, csodálatos kerttel. 1945-töl iskolaként működött, 10 ha-os parkja községi kezelésű. A kastély teljes felújitása 1989-ben befejeződött, és mint alkotóház működik .

- Kentaur szobor: Hédervári Károly magyar miniszterelnök állíttatta fel, alkotója ismeretlen.

- Plébánia templom: 1379-ben négyszeri átépítés után nyerte el mai barokk formáját. Keresztelőkútján /Anno Domini, 1031 gótbetűs felirat látható.

- Boldogasszony templom: A Szabadság téren áll. Temetőkápolnának is nevezik, mert a Héderváry család temetkezési helyéül is szolgált. A gótikus templom tornya román, s ez utóbbi a XIII. sz. második felében épült.

A templom előtti parkban hatalmas kocsányos tölgy terebélyesedik, a néphit szerint Árpád vezér a lovát kötötte hozzá.

- Napóleoni emlékmű a Darnózseli erdőben.

- Darnózseli határában fekvő IX, századi temető feltárása az akkori vízviszonyok miatt is érdekes.

- Héderváron a Zsidóvár volt az Árpád-kori nemzetségi centrum. - Hédervári Kont-emlékhely.

- Moson és Magyaróvár egész területe /Kelta-római időktől/

- Az ősi foglalkozások nyomai ma még sokfelé fellelhetők. Lipót, Püski, Kisbodak a népi kertészkedésről, Hédervár a takácsairól volt híres. Hagyományos mesterségek még a halászat, csíkászat, kosárfonás, teknővájás, ladikkészítés, hajóvontatás és aranymosás.

Szigetközben egyedülálló mesterség volt az úsztatott legeltetés, szigetről-szigetre hajtották a gulyát. A TSZ-ek szervezéséig maradt fenn ez a foglalkozás.

2.4. Tájképi értékek

Tájképi értéke miatt lett fokozottan védetté nyilvánítva az egész Lipót - ásványrárói szigetvilág. Ilyen jellegű azonban a Nagy-Duna árterében található többi - cikolai, kisbodaki és bagaméri - szigetvilág is. Ezeken a területeken a Duna mellékágak szövevénye adja a hullámtér legszebb és legsajátosabb tájkarakterét. Ezen szigetvilágban érvényesül leginkább a víz, a növény- és állatvilág szerves összhangja.

A Duna mellékágainak szövevényén kívül a szigeteken található nádasok és nádasokkal körülfont belső tavak, valamint az e területeken található hatalmas öreg füzek adják e táj utánozhatatlan és feledhetetlen szépségét, hangulatát.

Az ilyen terület európai viszonylatban is ritka, jelenlegi állapotban való megőrzése tehát nemcsak országos érdek.

Az ártéren kívül, Szigetköz hajdani állapotára emlékeztető morotva tavaknak és holt-ágaknak, s azokat körülvevő botlófüzes, nádasos területeknek van tájképileg meghatározó szerepük.

2.5. Műszaki állomány - területfelhasználás

Szigetköz mezőgazdasága

Szigetköz öntéstalaja, éghajlati adottságai megadják a belterjes mezőgazdálkodás alapját. A növénytermesztés lehetőségeit mutatja,. hogy a termőterület 87%-a szántó. Rét - 7,3%, legelő - 12,8%, erdő - 9,9%, termelésből kivont - 12%.

A szántó terület 50%-án termelnek gabonát, ebből búza 23%, árpa 18%, zab 9%, jelentős területen cukorrépát 16-20%, kukoricát 17%.

A fennmaradó területeken egyéb takarmány növényeket, ipari- és vetőmag növényeket termesztenek, rét-, legelőgazdálkodást folytatnak a mezőgazdasági üzemek. Megtalálható a dísznövény és gyümölcs termesztés is - Lipót, Rajka. Gazdálkodnak mezőgazdasági üzemek Szigetköz erdőterületeinek egy részén is. Szigetköz mezőgazdaságát, termőterületeit, terméseredményeit, a területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek megfelelő paraméterei szemléltetik. Felső és Közép-szigetközben öt termelőszövetkezet tevékenykedik a hozzájuk tartozó háztáji gazdaságokkal kiegészítve.

A terület megosztás művelési ágak szerint

1881

ha

szántó

55

ha

gyümölcsös

5

ha

kert

186

ha

erdő

103

ha

rét, legelő

210

ha

művelésből kivont

2440

ha

összes terület

1988. évi termésátlagok

Búza

5,8

t/ha

Zöldborsó

3,5

t/ha

Őszi árpa

4,2

t/ha

Silókukorica

29,4

t/ha

Tavaszi árpa

5,0

t/ha

Napraforgó

1,7

t/ha

Kukorica

5,7

t/ha

Lucerna

9,1

t/ha

Burgonya

35,2

t/ha

Füveshere

2,4

t/ha

Cukorrépa

40,2

t/ha

Alma

10,1

t/ha

Phacélia

0,16

t/ha

Őszibarack

2,1

t/ha

Magborsó

2,3

t/ha

Cseresznye+meggy

5,8

t/ha

 

Halászi "Zöld Mező" Mg.Tsz.

A termelőszövetkezet területének egésze a Tájvédelmi Körzeten belül helyezkedik el. Dunasziget /Doborgaz-sziget, Sérfenyősziget, Cikolasziget/ Halászi és Arak községekhez tartozó határszéleken gazdálkodik. Tevékenységére a hagyományos szántóföldi növénytermesztés jellemző.

A termelőszövetkezet összes területe
4145 ha, ebből

3119

ha

szántó

261

ha

gyep

597

ha

erdő

17

ha

nádas

160

ha

művelés alól kivont terület

A szántóterület kultúránkénti megoszlása és termésátlagai

Búza

827

ha

5,95

t/ha

Őszi árpa

139

ha

5,26

t/ha

Tavaszi árpa

174

ha

5,02

t/ha

Kukorica

518

ha

4,93

t/ha

Borsó

149

ha

3,95

t/ha

Cukorrépa

500

ha

30,00

t/ha

Napraforgó

210

ha

2,51

t/ha

Silókukorica

340

ha

18,44

t/ha

Lucerna

234

ha

8,51

t/ha

Zab

50

ha

4,17

t/ha

Cikória

10

ha

   

Szálas takarmány

72

ha

   

Vöröshere

7

ha

5,57

t/ha

Füveshere

97

ha

   

Sárgarépa

7

ha

   

Dunamenti Mg. Tsz. Mosonmagyaróvár

A Dunamenti Termelőszövetkezet a Máriakálnok községhez tartozó határszélen vesz részt a Tájvédelmi Körzet területén a mezőgazdálkodásban. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, főbb növények a gabonafélék és kapás növények. 43 ha területen termesztenek kendert - mint ipari rostnövényt.

A Termelőszövetkezet Tájvédelmi Körzetbe eső területe 1214 ha.

A terület művelési ágankénti megoszlása

1030

ha

szántó

21

ha

rét, legelő 1 ha kert

9

ha

gyümölcsös

50

ha

művelésből kivont terület

14

ha

nádas

89

ha

erdő

A szántóterület növényi kultúránkénti megoszlása
és termésátlagai

Búza

219

ha

6,35

t/ha

Tavasz árpa

196

ha

4,01

t/ha

Cukorrépa

210

ha

35,64

t/ha

Borsó

61

ha

2,52

t/ha

Kukorica

88

ha

6,84

t/ha

Zöld takarmány

177

ha

5,30

t/ha

Kender

43

ha

7,50

t/ha

Bérelt terület

26

ha

   

Szigetközi Magyar Csehszlovák Barátság Mg.Tsz., Darnózseli

A Szigetközi tájvédelmi Körzet területén a legnagyobb területtel rendelkező termelőszövetkezet. Összes területe 7622 ha, nyolc község: Darnózseli, Hédervár, Ásványráró, Lipót, Dunaremete, Püski és Kisbodak határrészein gazdálkodik. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, 809 ha főként ártéri erdővel rendelkezik. A termelőszövetkezet Lipóti üzemegységében működik a TK területén az egyetlen termálvizű fürdő és kertészet. A kertészet főként virág termesztéssel foglalkozik, de megalapozta a környék háztáji gazdaságaiban a fóliasátras zöldség termesztést.

A termelőszövetkezet területe művelési ágak szerint

Szántó

5323

ha

Kert

12

ha

Gyep

982

ha

Erdő

809

ha .

Nádas

89

ha

művelésből kivont terület

407

ha

összes terület

7622

ha

Kimlei Termelőszövetkezet

A Termelőszövetkezet területéből a kimlei közigazgatási terület egy része és a novákpusztai határrész esik a Tájvédelmi Körzetbe, nagysága 1537 ha. A TSz fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés.

A terület nagyságához képest jelentős nagyságú erdőrészekkel rendelkezik.

A szövetkezet területének megosztása művelési ágak szerint

Szántó

1328

ha

Rét, legelő

7

ha

Erdő

128

ha

Nád

5

ha

Művelés alól kivont terület

69

ha

 

Szántóterület növénykultúránkénti megoszlása
és terméseredmények

Búza

198

ha

5,80

t/ha

Őszi árpa

94

ha

6,20

t/ha

Tavaszi árpa

180

ha

6,40

t/ha

Kukorica

254

ha

4,85

t/ha

Silókukorica

197

ha

26,03

t/ha

Lucerna

83

ha

8,00

t/ha

Borsó

50

ha

2,00

t/ha

Fachélia

30

ha

0,22

t/ha

Vetőmagrépa

15

ha

1,37

t/ha

Vetőmag s.répa

7

ha

3,70

t/ha

Vetőmag petrezselyem

6

ha

4,04

t/ha.

Egyéb terület

69

ha

   

Az Alsó-Szigetköz területén három termelőszövetkezet gazdálkodik, hasonló adottságokkal, mint a Felső- és Közép-Szigetközi gazdaságok. Itt azonban a mentett oldali terület alacsony fekvése miatt több nádas és rétlegelő található.

Dunaszeg "Egyesült" Mg.Tsz.

A Termelőszövetkezet Dunaszeg, Dunaszentpál és Győrladamér községek területén gazdálkodik. Hagyományos mezőgazdasági tevékenységet folytat, fő növények a gabonafélék, kukorica, cukorrépa.

A TK szempontjából jelentős a rét, legelő és nádas területe.

A termőterület művelési ágankénti megosztása

Szántó

2055

ha

Rét,legeló

357

ha

Erdő

181

ha

Nádas

33

ha

Termelés alól kivont terület

94

ha

Összesen

2720

ha

Győrzámoly "Kisalföld" Mg.Tsz.

A "Kisalföld" Mg.Tsz. a Győrzámoly községhez tartozó közigazgatási területen gazdálkodik 1494 ha területen. Hagyományos szántóföldi növénytermesztést folytat.

Termőterületek megoszlása művelési ágak szerint

Szántó

1163

ha

Rétlegelő

101

ha

Erdő

121

ha

Nád

19

ha

Termelés alól kivont terület

90

ha /út, árok, csatorna/

Győr, "Kossuth Mg.Tsz."

A Termelőszövetkezet Györújfalu, Győr, Kisbajcs, Nagybajcs, Szőgye, Vének községek területén gazdálkodik. Kiemelkedően nagy rét, legelő területe van. Szigetköz belvízcsatornáinak zöme e területen helyezkedik el. Erdőterülete 351 ha, összes területhez képest jelentős nagyságú.

Termőterületek megosztása művelési ágak szerint

Szántó

3336

ha

Kert

21

ha

Gyümölcsös

3

ha

Rétlegelő

762

ha

Erdő

351

ha

Nád

42

ha

Termelés alól kivont terület

194

ha

Összesen

4709

ha

  A Szigetköz területének megosztása művelési áganként

A Szigetköz területének megosztása művelési áganként

Mg. Tsz. neve

Szántó

Rét,
legelő

Szőlö

Zártkert

Gyümöl-
csös

Nád

Belterület

Erdő

Művelés alól kivett

összesen

Rajkai
Mg.Tsz.

1881

103

-

5

55

-

-

186

210

2440

Halászi Mg.Tsz.

3119

261

-

43

-

17

81

597

160

4278

Dunamenti Mg.Tsz.
/Máriakálnok/

1030

21

-

1

9

14

-

89

50

1214

Darnózseli Mg.Tsz.

5323

982

-

12

-

89

-

809

407

7622

Kimlei
Mg.Tsz.

1328

7

-

-

-

5

-

128

69

1537

Dunaszegi Mg.Tsz.

2055

357

-

-

-

33

-

181

94

2720

Győrzámolyi Mg.Tsz.

1163

101

-

-

-

19

-

121

90

1494

Györ,Kossuth Mg.Tsz.

3336

762

-

21

3

42

-

351

194

4709

Összesen

19235

2594

-

82

67

219

81

2462

1274

26014

Vadgazdálkodás

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet területét négy vadásztársaság, a Dunaközi VT, a Szigetközi VT, a Magyar Vagon és Gépgyár VT, az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság VT és a Lajta Hansági Állami Gazdaság üzemi vadászterületei érinti.

Mindegyik intenzív vadgazdálkodást folytat, aminek következménye a mesterségesen nevelt és felszaporított fácán és vadkacsa állomány. Levadászás során a területek fokozott terhelésnek vannak kitéve.

Az ártéri területeken elsősorban az őz, a vaddisznó és a gímszarvas állomány jelentős.

A természetvédelem és a vadgazdálkodás közötti ellentét néhány területen különösen kiéleződik. Ilyenek: Öntési tó és a Cikolai vizek, ahol az őszi-téli időszakban folytatott vadkacsa vadászat jelent gondot, mivel ezek a vonuló madarak kedvelt pihenő és táplálkozó helyei. Itt az apróvad vadászat betiltása jelentene megoldást.

A lóvári erdőben túlszaporodott a vaddisznó állomány, mely túrásával, taposásával óriási károkat okoz a lágyszárú növényzetben. Fokozott vadászatuk, ill. létszámuk apasztása feltétlenül indokolt. A Parti erdőben, ahol bekerített "vaddisznóskert" működik, a lágyszárú növények fajgazdagsága jelentős mértékben csökkent. Mindkét említett terület a KEFAG kezelésében van.

Halászat

Az egész szigetközi Duna szakasz és a közvetlenül hozzá kapcsolódó vízterület egyetlen halászati gazdálkodó egység, a győri "Előre" Halászati Szövetkezet kezelésében van.

A Duna szakasz területe, Rajka-Komárom között 2418 ha, a Mosoni Dunáé 730 ha. Fogási eredmények az 5., 6. sz. mellékletben láthatók.

Megállapítható a statisztikából, hogy a korszerű halászati módszerek bevezetése ellenére is /vagy éppen annak következtében/ az évente kifogott hal mennyisége csökkenő tendenciát mutat.

A szigetközi vizek jelentőségét "A kisalföldi Duna szakasz ökológiája" című könyvhól idézem: "A kisalföldi Duna szakasz különleges, sok tekintetben egyedülálló kialakulása a halak állományainak rendkívül kedvező. A fauna gazdagsága, az egyes fajok populációinak egyedsűrűsége - amely a halászat gazdasági eredményeiben is megmutatkozik - szoros összefüggésben áll a biológiai produkciónak az itt észlelhető nagy intenzitásával. A szaporodás-ökológiai lehetőségek pedig olyan kedvezőek, hogy a halállományok reprodukcióját nemcsak itt, hanem az ettől viszonylag nagyabb távolságban elhelyezkedő folyamszakaszokon, a Közép-Duna más szakaszain is igen biztonságossá teszik." Biztosítani kell a szigetközi mellékágrendszerek halbölcső szerepét. Ez úgy valósulhat meg, ha a Nagy-Dunától való elzárásukat megakadályozzuk és bennük az elektromos halászatot korlátozzuk.

A fokozottan védett ásványrárói ágrendszerben feltétlenül indokolt az elektromos halászat betiltása. További korlátozás csak akkor tehető, ha vizsgálatok igazolják, hogy a módszer természetvédelmi érdekeket sért.

Erdőgazdálkodás

Szigetközben összességében 6855,6 ha területen folyik erdőgazdálkodás, ebből a KEFAG 4076,1 ha, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 2540 ha, az ÉDUKÖVIZIG pedig 239,5 ha területen gazdálkodik.

Az erdőterületek zöme a Nagy-Duna és Mosoni-Duna hullámterében található.

1./ Az erdőállományokban a lágylombos fajok a meghatározók, elsősorban a nemesnyár és fűz, melyből hullámtérben 3861,8 ha, mentett oldalon 1574,3 ha van. /5436,1 = 79%/1989.

A nemesnyár és nemesfűz állományok területe azért növekedett, mert a rövid vágásforduló miatt leggyorsabban térülnek meg a ráfordítások. Területi arányuk további növekedése a természetvédelmi törekvésekkel ellentétes, hiszen nemcsak a tájképi értéket csökkenti, hanem a bennük élő növényi és állatvilág fajgazdagságát is. Az ilyen erdőket csak tarvágással lehet letermelni. Kívánatos a tarvágásos területek 5 ha alá szorítása.

A tarvágást követő tuskózás és mélyszántással történő talajelőkészités a terület károsodását tovább fokozza, hiszen az őshonos lágyszárú növényzet radikális csökkenését, sőt esetenként fajok eltűnését idézi elő.

Az erdősítés gödörfúrással történjen. Előnyben kell részesíteni az őshonos hazai nyárokat és füzeket a nemesnyárakkal szemben, elsősorban a Nagy-Duna ártéri területeken.

2./ A Mosoni-Duna menti magas ártéri keményfa erdőkben sem engedhető meg teljes talajelőkészités.

A keményfa erdőkben és a kisalföldi gyertyános tölgyekben - ahol lehet a természetes vagy ahhoz közel álló erdőfelújitást kell alkalmazni. Az erdőterületekről szóló részletes kimutatás a 4. sz. mellékletben található.

3./ A keményfaligetek és a kisalföldi gyertyános tölgyes szubreliktum erdők közvetlen szomszédságában az érintkező erdőrészletekben a tájrekonstrukciót meg kell kezdeni: ezek csak őshonos kemény lombos fafajokkal újithatók fel, az őshonos cserje és lágyszárú növényzet számára pedig mesterséges /mechanikus/ úton niche-ket kell teremteni a rekonstrukciós fiatalosokban.

Az 1./-3./ pontokban foglaltakat az erdő- /üzem-/ tervekben is érvényre kell juttatni.

Nádgazdálkodás

Szigetközben összességében 349 ha-on található összefüggő nádborítás. Hasznosítását a Fertői Nádgazdasági Vállalat végzi. Évi szinten 173 000 kéve nád kerül kitermelésre. Ezenkívül a Lipóti-Holtduna öblözetben, a Dunaszegi tó környékén és Győrladaméron található nagyobb nádfelület. A Szigetköz összes nádterületének csak kisebbik hányada színnádas /Scirpeto Phragmictum-phragmitetosum/. A nagyobbik hányad a gyengébb minőségű /S. Ph. urticulariosm, S.Ph. magnoriocosum/ nádas társulás. A minőséget nemcsak a társuló, tehát gyomnak számító növények rontják, hanem számos korokozó kártevő is.

A kórokozók közül leggyakoribb a nádrozsda /Puccina phragmitis/, az állati kártevők közül a gubacslegyek /Lipra ssp./, a nádmolyok /Phragmatkecia castanea, Chilo phragmitellus, stb./ és a nádi bagolylepkék /Archanara dissoluta, Rhizedra hitosa/ a legveszélyesebbek. Az ellenük való védekezés nincs megoldva, a tájvédelmi körzet területén nem is indokolt /kivéve a nagyobb összefüggő nádasokat, ahol rendszeres aratással számuk gyéríthető/. A szigetközi nádasokban számos ritka, náddal táplálkozó állatfaj megtalálható, mint pl. a Cosmopterix orychalcea, C. scribaiella, Sclerocona acutella, Mythimna pudorina és az Arenostola pragmitidis, mely a Szigetközön kívül csak három helyről ismeretes hazánkban. Ezen fajak állományai mindenképpen kíméletet érdemelnek.

Közlekedés, forgalom

Közút

Szigetköz fő közlekedési útvonala a 14. sz. és az 1401. sz. közút. Az előbbi a nemzetközi közúti forgalomban is nagy szerepet tölt be, mivel Vámosszabadi határán keresztül az északi szomszédokkal is összeköt bennünket. Az 1401. sz. közút Győrt szigetköz kilenc községén keresztül haladva köti össze Mosonmagyaróvárral. A többi község csatlakozó úttal kapcsolódik a főközlekedési utakhoz. A Szigetköz közúti hálózatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Autóbusz járat:

Győr-Mosonmagyaróvár között rendszeres autóbuszjárat közlekedik. A többi szigetközi község csatlakozó autóbusz járatokkal kapcsolódik a közúti tömegközlekedéshez.

Energia

Szigetköz a villamosenergiát az országos hálózatból kétoldali betáplálásból kapja. Nagyfeszültségű 20 kW-os hálózatot 121,47 km hosszon építettek ki. A betáplálás feszültsége Győr felől 3,5 Megavolt, Móvár felől 3,0 Megavolt.

A világítási áram 380/220 V feszültségű, melyet a helyi transzformátorokkal állítják elő a kisfeszültségű vezetékek csatlakozásánál.

Szigetközben a gázellátás propán-bután gázpalackokkal történik. Energiahordozóként általában szenet, fát, kisebb mértékben olajat használnak.

Természetvédelmi célú forgalom jellemzői, módjai, adatai

Területének jelentős része megközelítően párhuzamosan fut a Győr-Rajka közötti 1-es számú főútvonallal, azzal néhol közvetlenül szomszédos. A belső területek azonban a Győr-Ásványráró-Mosonmagyaróvár közötti 1401.sz. szigetközi főközlekedési útról közelíthetők meg. Szigetköz iránt fokozódik az érdeklődés. Az itt folyó tudományos kutatómunka éppen úgy fellendülőben van, mint az ideirányuló turizmus.

Az infrastruktúra hiányában nem lehet az idelátogatóknak rendezett körülményeket teremteni. A sok vadkempingező és vízitúrázó nyaranta nagy károkat okoz és sok szemetet hagy maga után a területen.

Jelenleg a Dunakutató Intézet, a Természettudományi Múzeum, az ERTI, a Pannon Mezőgazdasági Egyetem Móvári kara, a Soproni Erdészeti és Faipari egyetem, a Győr-Sopron Megyei Múzeumok a folytatnak a területen tudományos munkát.

Ivóvízellátás

A TK-hoz tartozó települések ivóvízellátása korábban a házakhoz tartozó ásott, vert, vagy fúrt kutakról történt. A TK területén elsőként Darnózseli községben alakítottak vízműtársulatot 1974-ben és biztosítottak egészséges ivóvizet a község lakói részére.

A fokozatosan elszennyeződő felszín alatti víz miatt a Szigetköz többi településében is egyre élesebben jelentkezett a vezetékes ivóvíz iránti igény.

Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1980-ban megalkotta a Szigetköz kistérségi ivóvízellátásának tanulmánytervét. A tanulmányterv alapján 1985-ben a VIZITERV kiviteli terveket készített és 1987-89 között a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer járulékos beruházásaként megtörtént a kivitelezés is. Ennek eredményeként három év alatt 14 szigetközi település lakói jutottak vezetékes ivóvízhez. Jelenleg már csak négy község - Halászi, Arak, Máriakálnok és Kimle vezetékes ivóvízellátása megoldatlan.

Szennyvízelvezetés, kezelés

A TK területén megoldatlan a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás. Két településen Héderváron és Dunakilitin készült ugyan egy-egy kis teljesítőképességű szennyvíz tisztítómű, de ezek kapacitása meg sem közelíti a térségben jelentkező igényt. A vezetékes ivóvízellátással egyidejűleg nagyságrendileg növekedett a kommunális szennyvíz mennyisége. Ennek kezelése jelenleg telekhatáron belül derítőkben, vagy szikkasztókban történik. A szikkasztókból a szennyvíz közvetlenül a felszín alatti vízbe kerül. Mivel a Szigetköz felszín alatti vízkészlete az ország ivóvíztartalékának tekinthető, sürgős intézkedésre van szükség elszennyeződésének megakadályozására.

A szigetközi kistelepülések szikkasztóiból elszivárgó szennyező anyagok nemcsak a felszín alatti vizet károsítják, hanem a fedőréteg alatti homokos kavicsba bejutva ott részben lerakódva jóvátehetetlen kárt okozhatnak. A felszín alatti értékes vízkincs megmentésére egyetlen hatásos megoldás a kistérségi szennyvíztisztító rendszerek sürgős kiépítése lenne.

2.6. Társadalmi, gazdasági viszonyok

2.61. Helytörténeti adatok

Az itt megtelepedő lakosság életében hajdan a víz játszotta a döntő szerepet, hiszen az építkezési módok megválasztásától kezdve a foglalkozások kialakulásáig mindent a víz határozott meg .

A terület magasabb pontjain fűzvessző fonat közé döngölt agyagból építették házaikat. A nagyobb áradások ezt az agyagot kimosták a fonat közül és szétterítették, miáltal a terület állandóan magasodott, csökkentve ezáltal a következő áradás okozta károkat. A helyben föllelhető fűzfa és fűzvessző , nád és agyag képezte az építkezéshez felhasznált f ő anyagokat.

Az itt kialakult legrégibb foglalkozások a halászat, csíkászat, majd későbbiekben az aranymosás, ladikkészítés, pásztorkodás.

A szigetközi lakosság életében jelentős változást hozott a Nagy-Duna menti védtöltés megépítése, hiszen ez nagymértékben függetlenítette a területet a Duna vízjárásának szeszélyeitől. A hagyományos foglalkozásokkal szemben egyre nagyobb jelentősége lett a földművelésnek, a mezőgazdasági tevékenységnek, hiszen a termékeny talajokon megnőtt a termelés biztonsága.

Az építkezési formákban is jelentős változást hozott a megnövekedett árvízbiztonság, hiszen már érdemes volt hosszú távra építkezni. Ekkor vált általánossá a maihoz hasonló építőanyagokat felhasználó építkezési mód, bár még jóval szélesebb körben használtak természetes építőanyagokat - fát és nádat .

2.62. Termelési viszonyok

Az itt élő lakosság életében nagyon fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság. Ez a területfelhasználásnál részletezett adatokból is kitűnik.

A mezőgazdasági tevékenység során a nagyüzemi táblásítás okozta a természeti értékeknek a legnagyobb károkat, hiszen ezáltal sok tájalkotó elem - fasor, erdőfolt, csenderes szűnt meg. Egyéb mezőgazdasági tevékenység legfeljebb csak kisebb területen okozhat problémát, hiszen a TK nagy része jól elkülönül a mezőgazdasági művelés alatt álló területektől.

Azokon a kisebb, de feltétlenül megóvásra érdemes területeken, melyek művelés alatt álló táblák közé vannak bezárva, szükség volna védőzóna kialakítására, hiszen egy-egy rosszul végzett műtrágyázás vagy gyomirtózás jóvátehetetlen károkat okozhat. Ilyen esetekben :eddigi tapasztalatom szerint, a mezőgazdasági üzemek vezetői jó együttműködésről tettek tanúbizonyságot. Az erdészeti tevékenységet végzők részéről szintén jó együttműködési készséget tapasztaltam, bár ezt erősen behatárolja a gazdasági szükségszerűség. A legnagyobb ellentmondást az okozza, hogy az erdészeti tevékenységet végzők közvetlen anyagi érdekeltsége azt diktálja, hogy mindenhova gyorsan növő fafajokat - nemesnyárat és fenyőt - telepítsenek.

Ez a folyamat azonban a terület növény- és állatvilágának elszegényedéséhez, monokulturás erdőgazdálkodás kialakulásához, a táj elsivárosodásához vezet. Az ipari tevékenység Szigetköz területén nem jelentős.

Foglalkozni kell azonban Mosonmagyaróvár iparával, hiszen a város részben tisztított szennyvizét teljes egészében a Mosoni-Duna szállítja el. A vízszennyezés mértékének megnövekedése gyakran okoz halpusztulást. Ez kihatással van a Mosoni-Duna Mosonmagyaróvár alatti árterének egész élővilágára .

A Mosoni-Duna öntisztulása következtében Győrbe már I-II. osztályú vízminőséggel érkezik az MI 10-1721. 3. számú szabvány minősítése szerint. A Győr alatti Mosoni-Duna szakasz azonban a nagyváros hatalmas tömegű tisztítatlan szennyvizének következtében, különösen a nyári kisvizes időszakban szinte szennyvízcsatornával válik azonossá. A benne levő nagytömegű bomló szervesanyag néha oxigénhiányt és nagymértékű halpusztulást okoz. A kialakult helyzeten lényegesen javítani fog a most épülő és részben már üzemelő szennyvíztisztító. Feltétlenül bővíteni kellene Mosonmagyaróvár szennyvíztisztító kapacitását is. Szigetközben csak kavicsbányászat folyik. Ilyen bányával azonban lépten-nyomon találkozunk. A gazdaságok, TSz-ek által üzemeltetett kavicsbányák a TK létesítésekor már működtek. Azóta újabb hivatalos kavicsbánya nem nyílt, néhány helyen azonban gondot okoz az illegális kavicsbányászat, melyet magánszemélyek nyitnak saját célra.

A vékony fedőréteg miatt ez szinte mindenütt lehetséges. Ennek megszüntetése a terület gazdájával, kezelőjével együttműködve fontos feladatunk.

2.63. Társadalmi viszonyok

A terület lakossága - mint a mezőgazdasággal foglalkozók általában -, nagyon szorosan kötődnek lakóhelyükhöz. Kisebbik részük Győr vagy Mosonmagyaróvár ipari üzemeiben dolgozik.

Itt azonban nagymértékű differenciálódás tapasztalható, hiszen a Győrhöz, illetve Mosonmagyaróvárhoz közel eső falvakban - Kisbajcs, Nagybajcs, Győrújfalu, Zámoly, Máriakálnok, Halászi - nagyobb az ingázók aránya, mint a nagyvárosoktól távolabb esőkben.

Az itt élő lakosság aggódva figyeli szűkebb hazájának a Szigetköznek a sorsát.

Aggódásukat az utóbbi időszakban a Bős-Nagymaros vízlépcső közüli huzavona váltotta ki. Jelenleg is folyik és hamarosan befejeződik Szigetköz lakosságának vezetékes ivóvízzel történő ellátása. Sajnos egyidejűleg a szennyvízhálózat kiépítése nem történt meg, ezért tovább növekszik a talajvíz elszennyeződése.

A lakosságot jól kiépített bolthálózat látja el élelmiszerrel, s a nagyobb falvakban iparcikkel is. A TK-hez kapcsolódó elképzelésekre a terület lakossága pozitívan reagált, azok megvalósítását segítik.

Az idegenforgalom felemelkedése a helyiekre is kedvező hatású, az ellátás színvonalát javítja.

2.64. Természetvédelmi szervezet

A TK természetvédelmi kezelését az ÉDUKÖVIZIG Szigetközi Szakaszmérnöksége látja el. Ezen belül a TK személyzete 1 fő tájvédelmi körzetvezető és 2 fő természetvédelmi őr. Természetvédelmi munkánkat segítik még a gátőrök, a rendőrségi és határvédelmi szervek, valamint a TTSZ tagjai.

2.7. Természet- és tájromboló tényezők

Szigetköz hajdani területe a Duna ágak által keresztül-kasul szabdalt, vízjárta terület volt. Így érthető, hogy a legnagyobb változást a lakosság és a termelő tevékenységek érdekében végzett folyó-szabályozási munkálatok okozták. A mentett oldali területeken így kialakult és sokhelyütt kiszáradó, feltöltődő hajdani ágak a későbbiek során nagyrészt a mezőgazdasági meliorációs munkák áldozatául estek.

A Nagy-Duna ártér szigetvilága jól elkülönül a mezőgazdasági művelésű területektől, így azt ez a termelési ágazat nem veszélyezteti. Veszélyezteti azonban a Nagy-Duna hajózhatósága érdekében végrehajtott úgynevezett középvíz szabályozás. Ez a Nagy-Dunából beömlő mellékágaknak a megadott, középvíz szinten történő lezárását jelentette. Ennek következménye az lett, hogy csak közepesnél magasabb vízállás esetén kapnak a mellékágak víz utánpótlást. Az év nagy részében a mellékágakban pangó víz alakul ki, melyekben fokozódik az eutrofizáció. A termelődő szerves anyag, valamint az áradások alkalmával bekerülő, majd kiülepedő nagy mennyiségű szerves és szervetlen anyag következtében ezekben az ágakban rohamos ütemű feltöltődés és elöregedés következett be. Ha ezt a folyamatot meg akarjuk állítani, feltétlen és gyors beavatkozásra van szükség. A vízerőmű építése révén megvalósuló víz- , pótló rendszer megoldást jelent az elöregedés megállítására. A kedvező hatása mellett azonban néhány olyan probléma is felvetődik, melyet megvalósítása esetén feltétlenül meg kell oldani. Legfontosabb a halak Nagy-Dunából a mellékágakba és vissza jutásának megoldását biztosító műszaki megoldás kidolgozása. Ha az élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások nagy részét sikerül is kiiktatni, a tájképi értékek nagymértékű csökkenésével számolni kell. Meg kell oldani viszont a mellékágak elöregedésének megállítását.

Az erdészeti tevékenység a nemesnyárasok és nemesfüzesek arányának további emelésével lényegesen rontja a táj szépségét, esztétikai értékét.

A legtöbb botanikai értéket magába rejtő területek, keménylombos erdők megtartására, megvédésére fokozott védettségük ellenére sincs jogszabályi lehetőség. A letermelésnek a vágásérettség felső határáig történő kitolása csupán haladékot jelent a terület számára. E területek ritkasága és természeti értékei feltétlenül indokolják a jogszabályi feltételek megteremtését megvédésükhöz.

2.71. Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer

A Szigetközi TK területén a természetvédelem szemszögéből a legtöbb kérdést a Bős-Nagymarosi Vízlépcső és a körülötte kialakult sok bizonytalansággal járó helyzet veti fel.

Az erőmű építése ma is heves viták középpontjában áll. Vitathatatlan, hogy a bekövetkező változások pontos előrejelzésére nincs mód. A vízi élettérben valamennyi fizikai mutató, élettelen - élő kölcsönhatása, élő-élő kölcsönhatása számit. Ezen tényezők közül csak egynek is tartós vagy erős megváltoztatása láncreakciószerűen az egész környezeti rendszert megváltoztathatja, esetleg általunk kivédhetetlen módon.

Az erőműrendszer hatásterülete /a jelenlegi tervnek megfelelően/ kb. a Duna 1696 fkm szelvényében tervezett Nagymarosi Erőmű és a Dunakiliti tározó felső vége közt kb. 170 km-es, Duna szakasz . Az érintett területek főleg a Szigetköz, a Csallóköz, illetve a környező parti sávok, amelyek kb. 300-400 km2-nyi területet jelentenek.

A vízlépcső rendszer Szigetközt érintő szakaszai a következők.

1./ Dunakiliti víztározó:

A víz átlagos tartózkodási ideje: kis vízhozamnál: 2-3 nap közepes vízhozamnál: 1,3 nap. Az erőmű teljes vízátbocsátó képessége mellett 0,6 nap. Csúcsrajáratásnál: nagy vízszint és keresztirányú áramlások lépnek fel. A teljes vízcsere 1-3 nap. Folyamatos üzem: vízszintingadozás, keresztirányú áramlások elmaradnak. A teljes vízcsere 2-5 nap. A görgetett és lebegtetett hordalék egy része lerakódik a tározóban, főleg a tározó felső /Csehszlovák/ részén. Mennyisége kb.: 70-75 x 106m3/100 év A folyamatos üzemmód mellett várhatóan kedvezőbbek lesznek a viszonyok az algák szaporodásának.

2./ Üzemvíz csatorna:

Lebegőanyag csökkenés és algatartalom növekedés nem várható. A z erőmű a víz hirtelen sebesség növekedése az oxigén felvételt elősegíti. A mechanikai hatások károsítják az élő szervezeteket. Az erőmű utáni szakaszon /alvíz csatorna/ kisebb élő szervesanyag tartalomra számíthatunk.

3./ Szivárgó csatornák:

A talajon át megszűrt Dunavíz kerül ezekbe. Sótartalom várhatóan magasabb lesz, ugyanakkor várható a medrek elnövényesedése - főleg a lassúbb áramlási szakaszoknál, ennek oka a víz jó átvilágítottsága /lebegőanyag, növényi tápanyag egy része kiszűrődik/.

4./ Öreg-Duna:

A várható fő változás: a korábbi 4.000 m3/sec-nál kisebb vízhozam esetén csak 50 m3/sec. víz levezetését tervezték. A kezdeti vízhozam az alsó szakaszokban 150 m3/sec-re emelkedik. A szárazzá váló kavicsos mederfenéken a szárazföldi lágy és fásszárú növények igen gyors megtelepedése várható.

5./ Ásványráró térsége:

Csúcsrajáratáskor a visszaduzzasztás hatása érvényesülne, 4 m-t is elérő vízmozgással. A kiáramlás sebessége kisebb lesz, ezért hordalék lerakódással kell számolni. Folyamatos üzemmód: visszaduzzasztás csak természetes vízhozamnövekedés esetén várható. Kisebb lesz a hordalék lerakódás, a vízi élővilág életfeltételei jobbak lesznek, mint a csúcsüzemmódnál.

6./ Jobb oldali mellékágrendszerek:

A terv szerint a jelenleg meglévő ágakat összekapcsolnák és a régi medertől elválasztanák, így alakítanák ki azt a vízpótló rendszert, amelynek célja az Öreg-Duna vízszintjének csökkenését ellensúlyozni. A hullámtéri vízpótló felülete kb. 1.850 ha, tározó képessége 21,1 x 106 m3. Az oldalágakban elmocsarasodás, feltöltődés várható. A kezdeti szakaszban viszont a tározóból kivett víz minősége lesz a jellemző. Az oldalágakban gyakrabban várható oxigénhiány. Esetenkénti átöblítés szükséges lesz.

7./ Mosoni Duna:

20 m3/sec tápvize a szivárgó csatornából kerül átvezetésre. Szükség esetén a tározóból is történhet vízpótlás. A víz minősége a Lajta torkolatáig I. osztályú lesz az előrejelzések szerint a gyors vízmozgás következtében. A Lajta II. osztályú vize és Mosonmagyaróvár szennyvizei ezt rontani fogják. Csúcsüzemkor: Mecsér alatt már érezhető az árhullám hatása. Egyes szakaszokon /Dunaszentpál/ iszaplerakódásra, part erózióra kell számítani. Folyamatos üzem: gyakorlatilag a jelenlegi helyzettel kell számolni.

A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer készültségi foka 95 % körüli a Szigetköz területén. A bevezetőben említettük, hogy a bekövetkező változások egyértelmű jelzésére nincs mód. Így az alapterv készítésénél is csak a nagy valószínűséggel várható hatásokkal tudtunk foglalkozni. A megoldásukra javaslatot így mi nem tudunk adni. További nehézséget jelent az erőművel kapcsolatosan kialakult helyzet, amely éppen az ökológiai változások bizonytalan előrejelzése következtében végül is az építkezés leállítását eredményezte.

A Bős-Nagymarosi vízlépcső alapvetően befolyásolja a Szigetközi TK sorsát. Az erőművel kapcsolatos bármely döntés után véleményünk szerint az akkor kialakuló helyzetnek megfelelően lehet csak helyes döntéseket hozni.

2.8. A természet és környezetvédelemnek is a legnagyobb gondot a gazdálkodó egységek rossz anyagi helyzete és ebből eredő tevékenységük jelenti. Ez tükröződik a mezőgazdasági tevékenységtől az iparon, az erdészeti tevékenységet át egészen a halászatig, minden termelő ágazatban.

- Ipari tevékenység: - tőke hiányában korszerűtlen, elavult, környezetszennyező technológiával dolgoznak. Szennyvíztisztítóra, szűrőberendezésre, stb. nincs pénz, inkább megfizetik a környezet károsításáért kiszabott bírságot.

- Mezőgazdaság: - az üzemek nagy része gazdasági gondokkal küzd. Az eredmények növelése érdekében újabb területeket vonnak művelésbe. A hivatalosan rét, nádas, stb. területek hozzászántásával emelik a termésátlagokat. Az elavult, régi gépekből többnyire csöpög az olaj. Nincs pénz megfelelő hígtrágya kezelési technológiák megvalósítására.

- Erdészet: - a gazdasági érdek nyomása miatt növekszik a gyorsan megtérülő nemesnyárasok területe. Fokozódik a nagyobb értéket adó keménylombos erdők letermelése, és helyükre olcsóbban telepíthető, kevesebb ráfordítást igénylő és gyorsan növő fenyő vagy nyár kerül.

- Halászat: - az eredményesség fokozása érdekében csökkentik a kiadásokat és növelni igyekeznek a bevételeket. Ezt úgy kívánják elérni, hogy egyre kisebb mennyiségben telepítenek ivadékot, ami költségcsökkentő, a fogási eredményeket pedig mindenáron igyekeznek szinten tartani. Ez a szinten tartás ma már nehézségekbe ütközik, hiszen a halállomány csökkenése hosszú, sokoldalú folyamat eredménye.

A víz minőségének romlása és ivóhelyek csökkenése mellett a legnagyobb kárt az elektromos halászat bevezetése és a mai halászok szemlélet változása okozza. Míg a hajdani halászok óvták, védték a halat, hiszen ez többnyire tradicionális foglalkozás volt és tudták, hogy fiaik is ebből fognak élni, addig a mai halászok a pillanatnyi érdek hajszolása közben nem riadnak vissza az ivóhelyek, illetve ivó halak lehalászásától és a téli vermelőhelyek villannyal való lehalászásától sem.

- Vadászat: - A gazdasági érdektől vezérelve igyekeznek a vadgazdák egy-egy területről minél nagyobb mennyiségű vadat kilőni, illetve főleg külföldi vadászokkal kilövetni. Problémát elsősorban az apróvad vadászat jelent, hiszen a néha nagy tömegben érkező ludak, récék hajdani telelő helyeiken nem találnak nyugalmat.

- Nádgazdálkodás: - az előirt vágási időpontok betartása mellett a nádgazdálkodás nem okoz gondot, a természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető.

2.9. Összefoglalás

Az előbbiekből megállapítható, hogy a természetvédelem és gazdálkodók együttműködésének legnagyobb gátja a gazdasági érdek. Szükség lenne a természetvédelmi,- gazdasági szabályozórendszer kidolgozására, amely

a védett területeken gazdasági úton /természetvédelmi többletköltség, adókedvezmény, stb./ feloldaná ezt az ellentmondást.

A gazdálkodók többnyire készségesek a természetvédelem érdekében való együttműködésre mindaddig, míg az számunkra gazdasági hátrányt nem jelent, sőt néha kisebb kompromisszumokra is hajlandóak azon túl is, amit a jogszabály előír a számukra.

A vadászat zavaró hatásának kiküszöbölésére szükséges néhány, a vízi madarak által különösen kedvelt helyen, mint pl. Öntési-tó, Cikolai vizek, apróvadra vonatkozó vadászati korlátozást elrendelni, így lehetővé válik, hogy a hajdani madárbőségnek legalább töredék ét visszaállítsuk. Ahhoz, hogy Szigetköz faunája ne szegényedjen el, feltétlenül szükséges az elektromos halászatnak a tájvédelmi. körzet fokozottan védett területein történő betiltása. Az elektromos halászat betiltását nem annak káros élettani hatása, hanem a halállomány vészes elszegényesedése és annak magasabb rendű állatvilágra gyakorolt hatása indokolja.


tovább: 3. fejezet