3.1. Területhasználati terv

Szigetköz arculatának megőrzéséhez szükséges, hogy a területre jellemző nádasok és botlófüzesek, holtágak a TK területén kívül is megmaradjanak.

A Nagy-Duna ártéri szigeteken található lápos, nádas, botlófüzes területeket meg kell őriznünk jelenlegi állapotukban. Beerdősítésüket nem szabad megengedni. A jelenleg tapasztalható rendszeres alacsony vízállás a kiszáradás irányába hat.

Meg kell akadályozni, hogy az erdős területeken található füves rétek beerdősüljenek. Kívánatos a hajdani, mára már kiszáradt folyóágaknak vízzel történő ellátása.

A véghasználatra kerülő keménylombos ligeterdők helyén, természetes vagy ahhoz közelálló erdőfelújitást kell szorgalmazni.

Az ártéri erdők véghasználata estén elő kell írni az ott található kocsányos tölgy, szil, éger és hazai nyár példányainak meghagyását, mint jelentős tájképi és botanikai értékeket, valamint potenciális fészkelőhelyeket. A nedves, vizenyős területek kiszáradása önmagában hordozza a művelésbe vétel lehetőségét. Ilyen esetekben különösen fontos az eredeti művelési ág megtartása, sőt amennyiben lehetőség van rá, meg kell oldani vízzel történő ellátásukat is.

A TK területén belül a jelenlegi művelési ágak megtartása és az előbbiekben vázolt kívánalmak betartása is biztosított. A területnek vízzel megfelelő mértékben való ellátása a közeljövő feladata lesz.

3.12. Természetvédelmi osztályozás

A Szigetközi Tájvédelmi Körzet 9157,6 hektáros területéből 1325,8 hektár áll fokozott védelem alatt.

A fokozottan védett területeket a természetvédelmi értékek jellege és aránya alapján a következőképpen osztályozhatjuk:

1./ Botanikai értékek dominálnak:

Ide tartoznak a keményfás erdők, a bangós területek, a lápok és láprétek. Helyrajzi szám szerint a következők:

Halászi 036/A, Halászi 0224/A-0, 0226
Móvár 0391, 0429,
Kunsziget 0223, 0151/2
Bezenye 0118, 0124/1, 0151
Dunakiliti 0193/1-ből 6 ha, 0193/2-3, 0212, 0213/2 A,B.
Dunasziget 101/4, 0365 C-H,
Feketeerdő 068,
Hédervár 098/A,
Kisbodak 086.

Ezeket az élőhelytípusokat a korábbiakban már részletesen leírtam, az ott fellelhető botanikai értékek tételes felsorolásával. Jelentős e területek állattani értéke is. Különösen az öreg erdők madárvilága.

2./ Állattani értékek dominálnak: a Lipót 056 és 055/1 helyrajzi szám alatt szereplő területeken.

Ez a lipóti morotvató, melynek megközelíthetetlen nádasaiban fészkel a vörösgém /Ardea purpurea/, a bölömbika /Botaurus stellaris/, a búbos vöcsök /Podiceps cristatus/, nádi énekesek tömege, stb.

Jellegében ehhez hasonló, de nem fokozottan védett terület a dunaszegi morotvató.

Az ásványrárói madárszigetek az Öntés és Völgysziget, 0364 és a 0352/2 helyrajzi számon szerepelnek.

A Völgyszigeten 200-250 fészekből álló gémtelep található. Itt zömében szürke gém /Ardea cinerea/ és bakcsó /Nycticorax nycticorax/ - de néha 1-2 pár kiskócsag /Egretta garzetta/ is - fészkel.

Az Öntés-sziget sekély vizű tava az Öntési-tó, a madarak táplálkozó és ősszel gyülekező helye. A tavat körülvevő nagyterületű nádas megközelíthetetlen fészkelő és élőhelyet nyújt számtalan madárfajnak. Jellegében és jelentőségében hasonló terület a nem fokozottan védett dunaremetei nádas is.

3./ Tájképi és élőhelyi értéke miatt lett fokozottan védetté nyilvánítva az egész ásványrárói szigetvilág.

Helyrajzi számai:

Lipót 076-0112 és 0124/8,C
Ásványráró 0343/1 - 0347, 0348/3-0365, 0369-0383.

E területeken európai viszonylatban is egyedülálló a szigetek, az erdők és a vizek harmóniája.

Helyi /megyei/ jelentőségű természetvédelmi értékeink:

1./ Ásványrárói fekete nyárfa 400 éves, mellette műemléki értékű kálvária áll.

2./ Bácsai Szt. Vid domb és környéke.

Zömében háborítatlan réti, illetve réti öntéstalajokon kialakult - a vízfolyások közelében erdősödő – réti gyep vegetáció. Területe a hullámtérben van, így a hidromorf dinamika szabadon érvényesül. Maga a Szt. Vid domb 2 ha-nyi, a környezeténél magasabban fekvő hordalékkupon elterülő, sánccal védett Árpád-kori település maradványa.

3./ Lipót-Darnói vadgesztenye fasor

A Szigetköz egyik legidősebb, de mindenképpen legnagyobb kiterjedésű vadgesztenye állománya, amely minden fenofázisban, de különösképpen a tavaszi virágzás és az őszi lombelszíneződés idején jelentós esztétikai élményt nyújt. Életkora folytán Felső-Szigetköz egyik fontos jellegzetességévé vált.

4./ Óvári három-tölgy.

Igen jelentős genetikai és esztétikai értéket képvisel az egész környéknek nevet adó, 250-300 éves /ma már csak 2 db/ kocsányos tölgy /Quercus robur/. Hozzájuk és a mellettük emelt kápolnához legenda is fűződik.

5./ Hédervári lovaglópálya - kétoldalán a galopp pályát két-két sor vadgesztenye árnyalja. A terület. zömét kitevő gyep lovasjátékok megrendezésére és turisztikai célokra is alkalmas.

6./ A "Véneki Aranykert"

Vének kora Árpád-kori település. Neve az összes szigetközi település közül legkorábban - 1093-ban - fordul elő okmányokban. A település lakosai múlt iránti tiszteletük kifejezésére, a honfoglalás ezer éves évfordulóján a hét vezér emlékére 7 db kocsányos tölgy /Quercus robur/ csemetét ültettek el. Az Árpád fejedelmi emlékfa gödrébe zárt rézhengerben az eseményt megörökítő szöveget, a település akkori lakosságának névsorát, és az országban akkor használatos valamennyi bankjegy típust, pénzérmét helyeztek el. Az egykori krónikákban a Csallóközre és a Szigetközre együttesen alkalmazott "Aranykert" megnevezéssel illették az emlék ligetet.

A magyarokkal mélyen rokonszenvező, s ezért a maga korában országszerte népszerű Erzsébet királyné emlékére - aki 1898-ban Genfben politikai merényletnek esett áldozatul - a vénekiek további 5 db kocsányos tölgyet ültettek a milleniumi 7 db mellé, melyek 12 fából állö árnyas ligetet alkotnak.

3.13. Védőterületek, védőövezetek, szegélyzónák kijelölésére javaslat és indoklás

A tájvédelmi körzet területének zöme jól elkülönül a mezőgazdasági művelésű területektől.

Védőzóna kialakítása indokolt a Máriakálnok és Arak között található fokozottan védett kerekszigeti égerláp körül, melyet mezőgazdasági művelésű területek öveznek. Fennmaradását a kemikáliák alkalmazása veszélyezteti.

3.14. Idegenforgalomra, bemutatásra kijelölt, vagy javasolt területek

Az ideáramló turistákat, érdeklődőket minél szervezettebb formába kell összefogni, és így bemutatni természeti értékeinket, hiszen ezáltal tudjuk a területeink látogatók általi terheltségét csökkenteni. Ahhoz azonban, hogy a szervezett formában történő bemutatást el tudjuk fogadtatni az érdeklődőkkel, megfelelő, színvonalas programot kell biztosítani úgy, hogy az érdeklődésük kielégítést nyerjen, de a természeti értékek se szenvedjenek károsodást. Ehhez szükséges tárgyi feltételeket azonban meg kell teremtenünk.

Bemutatásra javaslom a lipóti-nádas tó környékét,- ahol szükséges egy tanösvény kialakítása a tó partján. Lipót jelenleg is nagy idegenforgalmat bonyolít le nyaranta. A tanösvény kialakításával és a látogatókkal a nádas belsejében meghúzódó madárvilágot nem zavarjuk. Bemutatásra javasolható még az ásványi ágrendszer hajóval, majd az Öntés-szigeten élő madárvilág megfigyelése. Ehhez szükséges azonban egy magasmegfigyelő építése.

Várhatóan jó bemutató terület lesz az idegenforgalom számára a Dunakilitinél kialakuló tározó tó

3.2. Természeti értékek védelme

3.21. Földtani alakulatok és talaj védelme

A víz erejének megtörésével a kialakult szigetek, magaslatok állandósulnak, fennmaradásuk biztosított.

E terület jellegénél fogva azonban kívánatosabb volna hogy a jelenlegi helyzet állandósítása helyett a víz folytonos átalakító tevékenysége érvényesüljön.

3.22. Vizek védelme

Az ártéri területek jellegének és természeti értékeinek megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a mellékágrendszer a jelenleginél lényegesen több vizet kapjon, akár a vízpótló rendszer megépítésével, akár más műszaki megoldás révén. Amennyiben ez megvalósul, jó hatással lesz az ártéren kívüli területek vízellátására is a talajvízen keresztül.

A talajvíz további elszennyeződésének megakadályozása érdekében egész Szigetközben megoldandó feladat a szennyvíz csatornahálózat kiépítése.

3.23. Növényvilág védelme

Növénytani értékeinket a talajvíz szintjének változása és az erdészeti tevékenység veszélyezteti leginkább.

Ez az ellentmondás részben a jogszabályi lehetőségek kibővítésével; részben a területek átvételével megoldható.

3.24. Állatvilág védelme

A zoológiai értékeink védelmét elsősorban az élőhelyek fenntartása, megóvása és a területek nyugalma biztosítja. Mindez a földtani alakulatok, vizek és növénytani értékeink védelmére leírtak megvalósításával szorosan összefügg.

3.3. Kultúrtörténeti értékek védelme

A legjelentősebb kultúrtörténeti érték-együttes Héderváron található. Ennek megőrzése, felújítása megoldódott.

Az idegenforgalom számára óriási vonzerőt jelentene az ősi foglalkozásokat reprezentáló épületek felújítása, s ugyanakkor jelentős építészeti és ipartörténeti értéket mentenénk meg.

Ilyen felújításra érdemes épület a máriakálnoki vízimalom maradványa és a Mecséren található régi hajóvontató és lóváltó ház. Mindkettő könnyen megközelíthető az 1-es főútról.

3.4. Tájvédelem

Az előzőekben leírtak megvalósításával a tájvédelem is biztosított.

3.5. Műszaki állomány fejlesztése

3.51. Közlekedés

A TK területének nagy része a jelenlegi úthálózatról jól megközelíthető. Azok a területek, melyek jelenleg nehezen közelíthetők meg, éppen ennek köszönhetik a természeti értékben való gazdagságukat, ezért nem is indokolt az úthálózat fejlesztése. Ezért javaslom, hogy a Nagy-Duna partján létesülő kezelőút kizárólag üzemi útként működjön, ellenkező esetben a szigetek jelenlegi nyugalma, háborítatlansága megszűnik. Ezen az úton nem munkavégzés céljából csak gyalogosan vagy kerékpárral lehessen közlekedni.

3.52. Közművek, energiaforrások

Szigetköz lakosságának vezetékes ivóvízzel történő ellátása hozzájárul a nagyobb mennyiségű szennyvíz termeléséhez. Ezért szükséges a települések szennyvízelvezetését és tisztítását megoldani. Az elektromos hálózat fejlesztésénél a nyomvonal megválasztásával és földkábel alkalmazásával igyekezni kell a tájképet rontó hatást kiküszöbölni.

3.53. Épületek

Szigetköz jellegzetes építési stílusát a Lipóti kemping épülete képviseli, melynek formája és építő anyagai követendő példát mutatnak.

3.531. Természetvédelmi épületek telepítési javaslata

A TK-ben természetvédelmi célú kezelőépület nincs. Ennek létrehozására azonban nagy szükség van, hiszen a természetvédelemben dolgozók létszámbővülésével megteremtődött annak a feltétele, hogy a napi teendőkön felül komoly kutatómunka vegye kezdetét. Ehhez, valamint a területen dolgozó más intézmények kutatóival való együttműködés kibővítéséhez elengedhetetlenül szükséges egy bázis megteremtése. Erre jó lehetőséget nyújtana a lipóti használaton kívüli gátőrház, mely a védett terület középtáján helyezkedik el.

3.6. Ágazati egyeztetés

A fentiekben részletezettek alapján összegezhető, hogy a területen gazdálkodó szervezetekkel egyezségre lehet jutni mindazon kérdésekben, mely számukra nem jelent nagy anyagi veszteséget, hátrányt. Elképzelhető a halászati szövetkezettel történő olyan egyeztetés, mely szerint április 1-től, szeptember 1-ig nem alkalmaznak elektromos halászati módot. Ez számukra nem jelent gazdasági hátrányt, mert a felmelegedő vízben az elektromos áram kevésbé hatásos, és ezért egyébként sem alkalmaznák. A többi időszakban azonban már nem egyezkednek semmilyen korlátozásban.

3.7. Szervezeti javaslat

A TK területén jelenleg 2 f ó természetvédelmi őr és 1 fő TK vezető dolgozik. Ez a létszám pillanatnyilag elégséges, de az idegenforgalom fellendülése és a területek saját kezelésbe vétele után /mértékétől függően/ szükséges lesz még további őrök alkalmazása a TK viszonylagos hosszúsága és tagoltsága miatt. A feladatok ellátásához szükség lenne egy természetvédelmi kezelőépület létrehozására.

3.8. Pénzügyi terv

3.81. Természetvédelmi fenntartás

1988. évi feladatok

- Új táblák kihelyezése /150 eFt/
- Területmegosztások elvégeztetése /200 eFt/
- Madárodúk kihelyezése /10 eFt/
- Téli madáretetés megszervezése /10 eFt/

1989. évi feladatok:

- Méhbangó élőhely fenntartás /40 eFt/
- vörösgyűrűs som irtás
- Tanösvény készítése /20 eFt/
- Műfészek, odú kihelyezés /20 eFt/
- Fokozottan védett területet jelölő táblák készítése /100 eFt/
- Téli madáretetés megszervezése /20 eFt/

1990. évi feladatok:

- Öntés sziget élőhelyrekonstrukció - tanulmányterv /100 eFt/
- Bangó élőhely fenntartás /10 eFt/
- Táblák kihelyezése, fenntartása /60 eFt/
- Tanösvény készítése /30 eF t/
- Téli madáretetés megszervezése /20 eFt/

3.82. Természetvédelmi üzemelés:

/1990. évi pénzügyi szint/

Bérköltség:
- 1 f ő tájvédelmi körzetvezető 120000,
- 2 fő természetvédelmi őr 200000,
összesen : 320000, társadalombiztositása: 140000,
Mindösszesen : 460000.

Közlekedés: /területen való mozgás/
- szárazföldi /gépkocsi, motor, stb./ 36.000 km/év
- vízi motorcsónak, hajó/ 300 üó/év

Munka és védőruha: átlag 50 eFt/év

Egyéb ellátmány: /írószer, telefon, telex, villany, javítások, stb./ 100.000,- Ft/év

3.83. Beruházás

1990-ig megvalósult: 2 db csónakmotor beszerzés - 400.000,- Ft Javasolt fejlesztések: 1 db kezelőépület létrehozása

Területek saját kezelésbe vétele: Főleg azokat az erdőterületeket kell saját kezelésbe venni /anyagi lehetőségek függvényében, fontossági sorrendben/, ahol még keménylombos vagy hazai nyár-fűz lágylombos állományok találhatóak. A vásárlást vagy saját /KVM/ erőforrásból lehetne megvalósítani vagy kapcsolódva az ártéri erdők megmentésére irányuló nemzetközi programhoz.

3.9. Intézkedési terv

3.91. Soronkívüli sürgős feladatok és megoldási módjuk

Legfontosabb teendő az ártéri szigetvilágnak megfelelő mennyiségű vízzel való ellátása. Ennek megoldása azonban attól függ, hogy a Bős-Nagymaros Vízlépcső megépül, részben épül meg, vagy egyáltalán nem fog üzemelni, illetve ha üzemelni fog, akkor milyen üzemmódban. Ha e kérdésekben döntés születik, akkor lehet a megfelelő vízellátást biztosító műszaki megoldást kidolgozni.

3.92. Feladatok megoldási sorrendje és csoportosítása

Megfelelő térképanyag beszerzése szükséges ahhoz, hogy a művelési ág megtartása precízen ellenőrizhető legyen, s ezáltal megóvjuk a tisztások, vizenyős rétek, laposok területeit attól, hogy az erdősítések mind jobban rájuk terjedjenek.

Megoldandó feladat az Öntési-tó élőhely rekonstrukciója, illetve annak megtervezése. A nagymértékű feliszapolódás következtében a néhány éve még állandó sekély vízborítású tó az 1989-es évben több mint 3 hónapos időtartamra kiszáradt. A tervezés során az itt honos madárvilág számára optimális élőhely kialakítására kell törekedni, úgy, hogy a tájképi értékek ne szenvedhessenek kárt.

3.93. Kutatási programok

- A TK, illetve egész Szigetköz rovarvilágában faunisztikai és populáció dinamikai vizsgálatok végzése.

- A Természettudományi Múzeummal együttműködve a tájegység egyes állatcsoportjainak részletes feltárása .

- A TK területéhez nem tartozó, de védettséget érdemlő, természeti értékekben gazdag területek feltárása.

- Bekapcsolódás a Duna Kutató Intézet Szigetközt érintő munkájába.

3.94. Tervezési program

- Élőhely rekonstrukció - Öntési tó

- A vízügyi munkálatok tervezésénél a természetvédelmi érdekek érvényesítése.

3.95. Épitési program

- A használaton kívüli lipóti gátőrház felújításával egy természetvédelmi bázis megteremtése.

- Magasmegfigyelő építése a madárvilág bemutatására az Öntési-szigeten.

3.96. Kezelési utasítások kidolgozása

A Tájvédelmi Körzet fenntartási és fejlesztési tervének elkészítésére előre. _.. láthatólag 1991-ben kerül sor.

3.97. Kiadványok programja

Szigetköz természeti értékeiről több mű is megjelent az utóbbi időben. Ennek ellenére szükséges az idegenforgalom számára megjelentetni egy rövid terjedelmű kiadványt, mely a TK természeti értékei mellett ismerteti a javasolt túra útvonalat és kempingező helyeket is, ezáltal elősegíti azt is, hogy az idegenforgalom, a turizmus minél szabályozottabb formában történjen. Képeslapok megjelentése a TK természeti értékeiről, az ismeretek bővítése mellett bevételi forrást is jelent.