AZ ÖKOLÓGIAI VÍZHASZNÁLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK
Hatályos: 2001. december 31-én
Tartalom: |
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról |
2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről, 17.§ |
|
|
2/1992. (I. 6.) kormányrendelet
a Vízügyi Alapról
A Kormány a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 46. § -ában kapott felhatalmazás alapján, a 41. §-ban megje-lölt feladatok végrehajtása érdekében a következőket rendeli el:
1.§
(1) A Vízügyi Alap (a továbbiakban: Alap) a vízgazdálkodási feladatok hatékony ellátását célzó, a pénzügyi források pótlását, kiegészítését szolgáló elkülönített állami pénzalap.
(2) Az Alappal a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni.
(3) Az Alap pénzműveleteit a miniszter által megbízott - külön jogszabályban meghatározott körbe tartozó - pénzintézet végzi.
2.§
(1) Az Alap bevételi forrásai:
b) az Alapnak a tárgyévet megelőző évben fel nem használt része;
c) a természetes és jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet által az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;
d) az Alap betéti kamatai és az értékpapír műveletekből származó bevételei;
e) az Alap kezelője által vagy megbízásából felvett hitel.
(2) Az Alap bevételei nem vonhatók el.
3.§
(1) A vízhasználó köteles az Alap javára a vízkészlethasználati díjat befizetni.
(2) A díj mértékét a mellékletben előírt módon az ott meghatározott díjelemek figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Ha az igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben meghatározottat 10%-nál nagyobb mértékben meghaladja, a többletmennyiség után 200%-os pótdíjat kell fizetni.
4.§
Nem kell vízkészlethasználati díjat fizetni:
b) a tűzi vízellátás és polgári védelmi készenléti célokat szolgáló és
c) az évi 500 m³ -t meg nem haladó
d) 1992. évben az öntözésre felhasznált
vízmennyiség után.
5.§
(1) Az igénybe vett vízmennyiséget - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - méréssel, mérés hiányában a kitermelés üzemideje, valamint a vízkivételi mű tartalékgépegységek nélküli 100%-os teljesítőképessége alapján kell megállapítani.
(2) A vízi erőműnél a ténylegesen igénybe vett vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni.
6.§
Ha a vízhasználó az általa kitermelt vizet más felhasználónak adja át, a vízkészlethasználati díjat az - átvevő felhasználásának jellegére figyelemmel - az átadónak kell az Alapba befizetnie.
7.§
A vízkészlethasználati díjat és pótdíjat az Alap javára:
b) az egyéb vízhasználóknak - a d) pontban foglalt kivétellel - a negyedévet követő hónap 15. napjáig;
c) a kisfogyasztóknak és az idény jellegű vízhasználóknak a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig;
d) a pótdíjakat az évente ténylegesen kitermelt vízmennyiség alapulvételével egyszer, a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig
kell kiszámítani és befizetni.
8.§
(1) A vízkészlethasználati díj és pótdíj kiszámítását - a miniszter megbízásából - a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízhasználó vízgazdálkodási és üzemi adatai alapján a helyszínen is ellenőrizheti.
(2) A díj befizetésének elmulasztása, alacsonyabb mértékű kiszámítása vagy a határidő utáni befizetés esetén - az Alap bevételeit kezelő szervezet értesítésére - a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízhasználót államigazgatási eljárás keretében hozott határozattal kötelezi a megfelelő mértékű díj megfizetésére.
(3) A vízhasználót a befizetés elmulasztása esetén a teljes összeg, alacsonyabb mértékű befizetés esetén pedig a különbözet alapján a jegybanki kamattal megegyező késedelmi kamat megfizetésére is kötelezni kell.
9.§
(1) Az Alap bevételei:
a) a vízgazdálkodási közcélú feladatainak ellátására és fejlesztésére, ezen belül különösen
ab) a víztakarékosságot, az ivóvíz minőségű víz gazdaságosabb felhasználását, a víz minőségét javító és védő berendezésekre, technológiákra, illetve ezek fejlesztésére;
ac) a közcélú vízi létesítmények, ezen belül a vízi közművek (vízművek, belterületi és helyi jelentőségű vízrendezési művek, szennyvíz elhelyezés) megvalósítására, egyéb vízügyi alapfeladatok (fenntartás, üzemeltetés) ellátására, fejlesztésére, továbbá a vízkárok és más természeti behatások folytán a közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására;
ad) az Alap működtetésével összefüggő kiadások fedezésére;
ae) a vízgazdálkodási tudományos kutatás és műszaki fejlesztés központi forrásainak kiegészítésére;
b) az Alap által felvett bankhitelek és kamatai törlesztésére használhatók fel.
(2) Az Alap bevételeit az egyéb vízgazdálkodási célokat is szolgáló feladatokkal, állami pénzalapokkal, pénzeszközökkel összehangoltan kell felhasználni.
10.§
(1) Az Alapból a 9. §-ban meghatározott célokra
b) kamatmentes visszatérítendő;
c) a mindenkori jegybanki alapkamattal azonos (a továbbiakban: kedvezményes) kamatozású visszatérítendő
támogatás nyújtható.
(2) Kamatmentes visszatérítendő támogatást a felhasználásra megállapított határidő elteltétől számított legfeljebb három éven belül, évenkénti részletekben kell visszafizetni. A kedvezményezett indokolt kérelmére a miniszter a visszatérítés határidejét egy évvel meghosszabbíthatja.
(3) A kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás és kamatai összegét a felhasználás befejezésére megállapított határidő elteltétől számított legfeljebb három éven belül, negyedévenkénti részletekben kell visszafizetni.
11.§
(1) Az Alapból a támogatásra a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - az érintett minisztériumokkal egyetértésben - hivatalos lapjában évente egy alkalommal pályázatot hirdet.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza az adott időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok kötelező tartalmi elemét, azok benyújtási és elbírálási rendjének részletes szabályait, továbbá egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.
(3) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a működési területről befolyt bevétel 30%-áig - legfeljebb azonban igazgatóságonként 30 M Ft-ig - a pályázat elbírálása során a felhasználásra javaslatot tehet.
12.§
(1) A pályázaton elnyert támogatás összegét - beruházás esetén a felhasználás pénzügyi ütemezésének megfelelő részletekben - a felhasználásra megkötött szerződés alapján és az abban meghatározott rendeltetéssel kell átutalni.
(2) A támogatás szerződés szerinti felhasználását a területileg illetékes igazgatóság ellenőrzi és a rendeltetésszerű vagy az attól eltérő felhasználásra vonatkozó megállapításait a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) Az igazgatóság a területén a támogatások időarányos felhasználásáról évenként, illetőleg a felhasználás befejezéséről az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) útján a minisztert tájékoztatja.
13.§
(1) Ha a kedvezményezett a rendeltetésétől eltérően használja fel a támogatást, akkor azt meg kell vonni, és az összeget a folyósítás napjától kezdődően piaci hitelkamat terheli.
(2) A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét - a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékű - késedelmi kamat terheli.
14.§
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 93/A. § -a, a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelet 2. § -a, a vízkészlet-használati díjról szóló 3/1986. (IX. 24.) OVH-ÁH rendelkezéssel módosított 1/1970. (XI. 18.) OVH-ÁH rendelkezés az ipari vízfogyasztás rendjéről szóló 3/1970. (XII. 17.) OVH-ÁH rendelkezés a Vízügyi Alapról szóló 14/1983. (V. É. 16.) OVH utasítással , valamint a 4/1991. (KHVÉ. 13.) KHVM utasítással módosított 5/1981. (V. É. 4.) OVH utasítás hatályát veszti.
(2) Az olyan vízhasználatnál, ahol e rendelet mellékletében megállapított szorzótényező alkalmazása a kiadott vízjogi engedély alapján nem határozható meg, a vízhasználó e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles azt a vízügyi hatóságnak bejelenteni.
(3) A módosított vízjogi engedély jogerőre emelkedését követő hónap 15. napjáig az új besorolást és ennek megfelelően történő díjszámítást el kell végezni és a rendelet hatálybalépéséig számított díjkülönbözetet -késedelmi kamat felszámítása nélkül - 30 napon belül kell megfizetni.
(4) E rendelet alkalmazásában
b) vízi létesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét a víz hasznosítása céljából befolyásolja;
c) gyógyvíz: az olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van, és amelynek az Országos Gyógyfürdő és Fürdőügyi Főigazgatóság - a 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet, valamint a 7/1986. (VII. 10.) EüM rendelet alapján - gyógyászati használatát engedélyezte;
d) termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térfelszínen mért) hőmérséklete a 30 C-t meghaladja;
e) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlen összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, gyógyvíz palackozással, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;
f) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása, továbbá a környezethigiénés (köztisztasági) és ökológiai célú vízhasználatok, beleértve a kötelezően előírt vízpótlást is;
g) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdálkodási, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, ezen belül:
gb) energetikai vízhasználat: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni víz igénybevétellel járó vízhasználat;
gc) vízi erőművi vízhasználat: vízi erőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;
gd) öntözési vízhasználat: a felszíni vizektől kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat;
ge) halgazdasági vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag halászati célú vízkivétellel járó vízhasználat;
gf) egyéb vízhasználat: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat;
h) hőhasznosítási vízhasználat: a termálvizek, illetve a 30 C-nál alacsonyabb hőmérsékletű vizek energetikai, hőenergetikai fűtési és melegvízellátási célú hasznosítása;
i) bányászati vízhasználat: az ásványi nyersanyag termelő tevékenység során kiemelt víz hasznosítás nélküli elvezetése;
j) kisfogyasztó: a vízhasználó, ha éves átlagban 25 m³ /nap mennyiségnél nem használ többet.
Melléklet a 2/1992. (I. 6.) Korm. rendelethez
A vízkészlethasználati díj összegét (D) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség, az alapjáradék és a körülményszorzók határozzák meg, melyek a következők:
Q - a számítás alapjául szolgáló időszakra vízjogilag engedélyezett vízmennyiség (m³)
g - a vízvagyon értékétől és a vízhasználattól függő szorzószám
A - vízkészlethasználati alapjáradék (Ft/m³ )
m - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától (mértségétől) függő szorzó
A vízkészlethasználati díj összege az adott időszakra:
D = Q g A m (Ft), amelynek számértékei az alábbiak:
1. A rendelet szerinti vízhasználók vízhasználati alapdíja (A) 0,40 Ft/m3
2. Az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától (mértségétől) függő szorzó (m) számértéke:
- a rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott folyamatos vízmérés esetén, továbbá a 7. § (3) bekezdésében érintett vízerőművek esetén
- folyamatos vízmérés hiányában - 1,2
3. Az alapjáradékot módosító, a vízkészletkategóriáktól, a vízminőségi osztályoktól és a vízhasználat jellegétől függő szorzó (g):
a) Felszín alatti vizek:
|
Kategória |
Minőség |
gyógyászat |
közcélú |
gazdasági célú |
vízellátás, |
bányászat |
öntözés, |
hő- |
|
Gyógyvíz |
minősített |
1,0 |
5,0 |
x |
x |
x |
x |
10,0 |
|
Termálvíz |
30 C |
1,0 |
1,0 |
7,5 |
7,5 |
10,0 |
7,5 |
7,5 |
|
Karszt- és hasadékvíz |
I. oszt. |
x |
1,2 |
3,0 |
6,0 |
10,0 |
6,0 |
6,0 |
|
II. oszt. |
x |
1,0 |
2,0 |
5,0 |
8,0 |
5,0 |
5,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
4,0 |
6,0 |
4,0 |
4,0 |
|
|
Rétegvíz |
I. oszt. |
x |
1,0 |
2,0 |
4,0 |
8,0 |
4,0 |
4,0 |
|
II. oszt. |
x |
0,8 |
1,5 |
3,0 |
6,0 |
3,0 |
3,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
2,0 |
4,0 |
2,0 |
2,0 |
|
|
Parti szűrésű víz |
I. oszt. |
x |
1,0 |
2,0 |
4,0 |
5,0 |
4,0 |
4,0 |
|
II. oszt. |
x |
0,8 |
1,5 |
3,0 |
4,0 |
3,0 |
3,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
1,3 |
2,0 |
1,3 |
1,3 |
|
|
Talajvíz |
I. oszt. |
x |
1,0 |
1,5 |
3,0 |
3,5 |
3,0 |
3,0 |
|
II. oszt. |
x |
0,7 |
1,1 |
2,0 |
2,5 |
2,0 |
2,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
1,5 |
2,0 |
1,5 |
1,5 |
- A felszín alatti vizek osztályba sorolásánál az MSZ 10/433-1 szabványnak megfelelően:
- I. osztályú vízkészletet a tisztítás nélkül hasznosítható,
- II. osztályú vízkészletet a tisztítással ivóvízként hasznosítható,
- III. minőségi osztályba tartozó vizeket pedig a tisztítási technológia hiányában ivóvízként nem hasznosítható vízkészletek jelentik.
b) Felszíni vizek:
|
kategória |
közcélú |
vízkivétellel járó gazdasági célú |
öntözés |
in situ |
|
|
energetikai |
egyéb |
||||
|
I. |
0,6 |
0,2 |
1,0 |
0,1 |
0,0002 |
|
II. |
0,7 |
0,3 |
2,0 |
0,1 |
0,0002 |
|
III. |
0,8 |
0,5 |
2,0 |
0,2 |
0,0002 |
|
IV. |
0,8 |
0,5 |
2,3 |
0,3 |
0,0002 |
A I-IV. sorszámmal jelölt vízkészlet-kategóriába tartozó felszíni vizek a következők:
I. kategória: a II-IV. kategóriába nem sorolt felszíni vizek
II. kategória:
Bácsbokodi Kígyós
Bikol patak
Dongér
Duna: Ráckevei-Dunaág
Dunavölgyi és Kiskunsági főcsatornák teljes rendszere
Ferenc csatorna
Fertő tó
Hansági-főcsatorna
Igali gravitációs főcsatorna
Jászsági főcsatorna és összes mellékágai
Lónyai csatorna vízrendszere
Marcal és mellékágai
Maros
Rinya
Tarna és mellékágai
Tisza: 420,0-403,5 fkm között
Tisza: 246,2 fkm-től az országhatárig
III. kategória
Bácsbokodi Kígyós
Császárvíz
Duna: 1630-1586 fkm között
Duna: 1560,6 fkm és az országhatár között
Feketevíz és vízrendszere
Fényes patak
Gerje, Perje főcsatornák
Gyáli 1. és 2. főcsatornák rendszere
Hármas-Körös
Nagy-ér
Sajó és mellékágai a Bódva torkolat felett
Sárközi I. főcsatorna
Sződ-Rákos patak
Tisza: az országhatártól az 518,2 fkm-ig
Zala és mellékágai
IV. kategória
Balaton (maga a tó)
Balaton déli parti kisvízfolyások
Belfőcsatorna
Benta patak
Berettyó és mellékágai
Conco patak
Cuhai Bakony-ér
Duna jobbparti kisvízfolyások 1560,6 fkm-től az országhatárig
Egyesült Tápió és mellékágai
Hármas-Körösbe csatlakozó összes csatorna és holtág
Hortobágyi főcsat. és mellékágai, összekötőcsatornák
Ikva
Ipoly és vízrendszere
Kapos és vízrendszere
Keleti-főcsatorna és mellékágai, összekötő-csatornák
Kis-Rába
Körösök és mellékágai a Kettős- és Hármas-Körös torkolatáig
Kurca főcsatorna
Laskó patak
Milléri főcsatorna
Nyugati-főcsatorna és mellékágai, összekötő-csatornák
Rába és mellékágai a Marcal kivételével
Rábca
Rákos patak, Budapest
Répce és mellékágai
Sártó- és Ökröstói főcsatorna
Séd-Nádor vízrendszer a Velencei-tó és a Sió között
Sió-csatorna és mellékágai
Tisza: 518,2-420,0 fkm között
Velencei-tó
Zagyva-Galga vízrendszer a Tarna torkolata felett
|
|
1995. évi LVII. TÖRVÉNY
a vízgazdálkodásról
(részlet)
V. fejezet
Gazdálkodás a vízkészletekkel
14. §
(1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére
b) a vízszennyezések megakadályozásával,
c) a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vízilétesítmények létesítésével és működtetésével,
d) a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításával,
e) a vizek medrének és a vízilétesítmények vízvédelmi célú karbantartásával
kell törekedni.
(2) Az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem).
(3) A távlati ivóvízbázis vagy az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében a vízügyi hatóság e törvény alapján, külön jogszabály szerinti tulajdoni és használati korlátozást rendelhet el.
(4) Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet – a hasznosítás mértékének arányában – biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről.
(5) Aki a szennyvízelvezető és -tisztító közműbe a meghatározott mértéket meghaladó károsító anyagot bocsát be, csatornabírságot köteles fizetni.
(6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, azok határértékeit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét – a szennyvízelvezető és -tisztító közműbe bebocsátott szennyvíz mennyisége, a határértéken felül mért szennyező anyag mennyisége és az egyes szennyező anyagokhoz rendelt bírságtétel alapján – a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő természetes vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodásáról a meder kezelője köteles gondoskodni.
15. §
(1) A felszín alatti vizet – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.
(2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki.
(3) Az ásvány-, termál- és gyógyvízkészletek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot.
(4) A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel:
b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó,
c) állatitatási, haltenyésztési,
d) természetvédelmi,
e) gazdasági,
f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)
vízhasználat.
(5) Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje a (4) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrend fordítottja.
(6) Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat – a létfenntartási vízhasználat kivételével – az (5) bekezdés szerinti sorrendben kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethető, vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethető.
(7) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(8) A vízügyi célelőirányzat a vízgazdálkodás e törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátását, ezen belül különösen, a vizek kártételei elleni védekezést, a vízkészletek védelmét, a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot), a közcélú vízilétesítmények (víziközművek létesítését, fejlesztését), a vízrajzi tevékenység fejlesztését, az állami vízügyi alapfeladatok ellátását, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését elősegítő előirányzat.
|
|
67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet
a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról
(részlet)
5. §
A vizes élőhelyeken található fokozottan védett növénytársulások esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 4. §-ban meghatározottakon túl tilos
a) a Tvt. 18. §-ának (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében a vízügyi hatóság által meghatározott ökológiai vízkészlet mesterséges beavatkozással történő elvonása;
b) az olyan módon történő vízhasználat és a használt víznek a vizekbe, talajba történő visszavezetése, valamint a vizeknek olyan átvezetése, amely a vízadó és a befogadó közeg készleteit, minőségét és természetes élővilágát közvetlenül megváltoztatja, öntisztulását veszélyezteti;
c) a növénytársulás élőhelyéül szolgáló vizekbe nem őshonos élő szervezet betelepítése;
d) a vizes élőhelyeket tápláló természetes állapotú források vízmennyiségének csökkentése, azok természetes vízelfolyását befolyásoló, illetve módosító tevékenységek végzése.
|
|
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet
a vízkészletjárulék kiszámításáról
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. § -aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18-21. pontjaiban foglaltak alapján - figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. § -a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra - a következőket rendelem el:
1.§
(1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók a Kvt. szerinti - a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott - fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.
(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2.§
(1) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv. 15. § -ának (7) bekezdésében, illetve a Kvt. 10. számú mellékletében meghatározott VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat időtartamát, valamint a szorzószámokat - az eljárás megindítását megelőzően legfeljebb egy évre - a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) állapítja meg.
(2) A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról - annak tudomásra jutásától számított 30 napon belül - az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban rögzíti a VKJ kiszámításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat.
3.§
A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére külön jogszabály alapján a vízügyi hatóság határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni.
4.§
A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő "g" szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött - az engedélyben vízigényként megjelölt - vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni.
5.§
(1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor szabad összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos;
b) felszín alatti vízhasználat esetén a vízmennyiségmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben - ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvíz-használat esetén) - az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni;
c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;
d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;
e) a vízmérőóra állását rendszeresen havonta, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A vízmérő meghibásodását vagy a vízmérő cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben közölni kell a felszerelt vízmérőóra hitelesítési dátumát is. Amennyiben az engedélyes ezt elmulasztja, az a megfelelő jogkövetkezményekkel vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül;
f) ha a vízmérő meghibásodik és a vízhasználó a hiteles mérésről 30 - kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 - napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani;
g) a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül.
(2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiség-mérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni;
b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m 2) szorzószámot kell alkalmazni.
6.§
A "g" szorzószám értéke országos aszály esetén a felszíni vízből való öntözés vonatkozásában 0.
7.§
Az 1. számú melléklet "g" szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott rovatainak megfelelő vízhasználatok esetén a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó "g" szorzószámot kell alkalmazni.
8.§
Az 1. számú mellékletnek a vízfolyások kategóriáját tartalmazó táblázatában fel nem sorolt vízfolyások kategóriájának megállapításánál annak a táblázatban szereplő vízfolyásnak a kategóriáját kell figyelembe venni, amelynek a vízgyűjtőterületére esik, illetőleg csatorna esetén, amelyből a vízpótlást kapja.
9.§
(1) Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet - a vízügyi hatóság engedélyével - részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. § -ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését.
10.§
(1) A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a Kvt. 10. számú melléklete 19. pontjára figyelemmel a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni.
(2) A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság - Magyar Államkincstárnál vezetett - vízügyi célelőirányzat alszámlájára kell befizetni.
(3) Vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény, vízimunka vagy gyakorolt vízhasználat miatt a Vgtv. 29. § -ának (3) bekezdése, illetőleg a külön jogszabály szerint kiszabott bírság befizetésére is a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
11.§
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni.
(2) A vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízkészlet után az e rendelet szerint kiszámítandó VKJ fizetési kötelezettséget először a 2001. január 1. után kiadott engedélyeknél kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 33/1992. (XII. 31.) KHVM rendelet , de rendelkezéseit az 1999. december 31-ig esedékes vízkészletjárulék számításánál alkalmazni kell.
1. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez
A vízkészletjárulék mértéke
1. A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = "V" (m³ )×"A" (Ft/m3 )×"m"×"g"
a) A "V" a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.
b) Az "A" alapjárulék mértékét külön jogszabály határozza meg.
c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám "m" értéke:
ca) nem mért vízhasználat esetén: 2,0,
cb) mért vízhasználat esetén: 1,0.
d) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függően a "g" szorzószám módosítja. A "g" szorzószám értékei a következők:
|
Vízkészlet jellege |
Vízhasználat jellege |
|||||||||||
|
gyógyászati célú |
közcélú |
gazdasági célú |
||||||||||
|
ivóvíz |
öntözés |
halgazd. |
állat- |
ener- |
víz- |
fürdő |
egyéb |
|||||
|
Fel- szín alatti víz |
gyógyvíz |
minősített |
1,0 |
5,0 |
5,0 |
5,0 |
10,0 |
|||||
|
termálvíz |
>=30 C |
1,0 |
1,0 |
3,0 |
3,0 |
7,5 |
||||||
|
karszt- és
|
I. oszt. |
1,2 |
3,0 |
4,0 |
3,0 |
6,0 |
||||||
|
II. oszt. |
1,0 |
2,0 |
3,0 |
2,0 |
5,0 |
|||||||
|
III. oszt. |
0,5 |
1,0 |
2,0 |
1,0 |
4,0 |
|||||||
|
rétegvíz |
I. oszt. |
1,0 |
3,0 |
4,0 |
3,5 |
3,0 |
5,0 |
|||||
|
II. oszt. |
0,8 |
2,0 |
3,0 |
2,0 |
2,0 |
4,0 |
||||||
|
III. oszt. |
0,5 |
1,0 |
2,0 |
1,0 |
1,0 |
2,0 |
||||||
|
partiszűrésű víz |
I. oszt. |
1,0 |
3,0 |
3,5 |
3,5 |
3,0 |
4,0 |
|||||
|
II. oszt. |
0,8 |
2,0 |
2,0 |
2,0 |
2,0 |
3,0 |
||||||
|
III. oszt. |
0,5 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
||||||
|
talajvíz |
I. oszt. |
1,0 |
0,5 |
2,0 |
1,5 |
1,5 |
3,0 |
|||||
|
II. oszt. |
0,7 |
1,1 |
1,5 |
1,1 |
1,1 |
2,0 |
||||||
|
III. oszt. |
0,5 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
1,5 |
||||||
|
Felszíni víz |
I. kat. |
0,6 |
1,0 |
0,1 |
0,02 |
0,4 |
0,001 |
1,0 |
1,0 |
|||
|
II. kat. |
0,7 |
1,1 |
0,1 |
0,02 |
0,4 |
0,001 |
1,1 |
2,0 |
||||
|
III. kat. |
0,8 |
1,2 |
0,2 |
0,04 |
0,4 |
0,001 |
1,2 |
2,5 |
||||
|
IV. kat. |
0,8 |
1,2 |
0,3 |
0,06 |
0,5 |
0,001 |
1,2 |
3,0 |
||||
2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az MSZ 450/1 ivóvíz szabványnak megfelelően:
- 1. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meg nem haladó minőségű víz.
- 2. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható.
- 3. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.
3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VKJ kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével:
A vízfolyások kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz hasznosítható vízkészletének kihasználtságára, a víz minőségére és a víz adott területen történő biztosításának nemzetgazdasági ráfordításaira (tározó-, csatornarendszer-kiépítés, üzemeltetés) való tekintettel történt.
A vízfolyás megnevezése, kategória
1. sz. főcsatorna 1
Ágói-patak 2
Algyői főcsatorna 4
Almás-patak 3
Alsófutaki-csatorna 2
Alsó-Kadarcs-csatorna 4
Alsó-Ó-Berettyó-csatorna 3
Alsó-Selypes-főcsatorna 4
Alsó-Tápió 3
Alsó-Válicka 1
Apátkúti-patak 1
Aranyhegyi árok 2
Árkusér 3
Árkus-főcsatorna 4
Átal-ér 2
Bábony-patak 4
Bácsbokodi-Kígyós 3
Bagaméri-ér 1
Bágy-Szandalik csatorna 4
Bágy-Szandalik vízfolyás 2
Bakónaki-patak 2
Balaton 3
Balaton délkeleti kisvízfolyások 3
Balaton délnyugati kisvízfolyások 4
Balaton északi mellékágak 2
Balaton-Endrédi-patak 2
Bán-patak 3
Baranya csatorna+Hábi csatorna 2
Barát-ér 1
Barát-patak 1
Bársonyos csatorna 2
Bazsi csatorna 4
Belfői csatorna 2
Bene-patak 3
Benta-patak 4
Berek-ér-Puszta-ér 4
Berek-ér-Sárréti összekötő csatorna 4
Berettyó 1
Berettyó és a Hármas-Körös közötti terület 4
Bikol- és Bajóti-patak 2
Bitva-patak 2
Bodrog 2
Bodrog mellékág 1
Bódva 3
Bozót 3
Brassó-ér 4
Burnót-patak 3
Bükkösdi-víz 3
Bükkös-patak 1
Cikola-víz 3
Cinege-patak 1
Concó-patak 3
Cuhai-Bakonyér 3
Császár-víz 3
Csente-Szakáli csatornák 3
Cseredi-Tarna 2
Cserepes-Pap-ér 4
Cserta-patak 2
Csikgát-Cinca 4
Csincse övcsatorna 2
Csókakői-patak+egyéb terület 1
Csorna-Foktő csatorna 3
Csökmő-Halasi csatorna 3
Csörgető-patak 1
Csörnöc-Herpenyő 4
Decs-Fazekaszug+Malomzug csatorna 3
Déli övcsatorna 2
Dera patak 1
Derecskei tározó 4
Derecskei-főcsatorna 4
Derecskei-tápcsatorna 4
Derék-patak 3
Dinnyés-Kajtori csatorna 2
Dobai 3
Dobroda-patak 2
Dombó csatorna+kisvízfolyások 3
Donát-patak 2
Dongér-főcsatorna 2
Dóra-patak 1
Dögös-Kákafoki főcsatorna 4
Dögös-Kákafoki főcsatorna jobb part 1
Dráva 2
Duna 2
Duna kis mellékágak (Baranya megye) 3
Dunakömlődi vízfolyás 3
Duna-Tisza csatorna (DTCS) 2
Dunavölgyi főcsatorna (DVCS) 3
Eger-víz 1
Eger-patak 2
Egerszegi-patak 1
Egres-patak 4
Egyesített övcsatorna 2
Egyesült-Tápió 2
Élővíz-csatorna 3
Ér-főcsatorna 1
Eszteró-csatorna 4
Fehér-Körös 4
Fehér-Tói-ér 1
Fekete-Körös 4
Fekete-víz (Baranya megye) 1
Fekete-víz (Nógrád megye) 3
Felső-Tápió 4
Felső-Válicka 2
Fényes-patak 4
Ferenc csatorna 4
Fertő-tó 1
Foglár 1
Forgácsháti-csatorna 4
Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna 3
Füredkócsi-tározó-tápcsatorna 4
Gaja 2
Galga 3
Gerence-patak 1
Gerje-főcsatorna 2
Gombai-patak 4
Gombás-patak 1
Görbeházi-csatorna 3
Gyáli 1. sz. főcsatorna 3
Gyáli 2. sz. főcsatorna 3
Gyöngyös vízgyűjtő (Baranya megye, Somogy megye) 3
Gyöngyös-patak (Heves megye) 3
Gyöngyös-patak (Vas megye) 2
Hajagos-patak 2
Hajdúbagosi tározó 1
Hajdúhátsági vízgazdálkodási rendszer 4
Hajdúnánási tápcsatorna 4
Hajdúszováti kiegyenlítő tározó 4
Hajdúszováti tápcsatorna 4
Hajta-patak 4
Halastói tápcsatorna 4
Hamvas-Alsófutaki összekötő csatorna 4
Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től keletre) 1
Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től nyugatra) 4
Hamvas-Sárréti összekötő csatorna 4
Hangás-ér 4
Hangony-patak 4
Hansági főcsatorna 1
Hármas-Körös 3
Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Békés megye) 4
Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Szolnok megye) 1
Hármas-Körös és a Malomzug-Décspusztai csatorna közötti terület 3
Hejő 1
Hejő belvízcsatorna 2
Herédi-Bér-patak 3
Hernád 1
Hernád alsó mellékágai 1
Hernád bal parti főcsatorna 1
Hernád felső mellékágai 2
Hidas-patak 3
Hódtó-Kistisza-csatorna 1
Hollós-Dézsán csatorna 3
Holt-Sebes-Körös 3
Horgavölgyi csatorna és öntözőrendszer 4
Hortobágy-Berettyó főcsatorna 3
Hortobágy-főcsatorna 4
Hortobágy-Kadarcs összekötő csatorna 4
Hosszúréti árok 1
I. sz. árapasztó 3
Igali gravitációs főcsatorna 3
III. sz. főfolyás 4
Ikva-patak 4
Indics-ér 1
Ipoly 3
IV. sz. főfolyás 4
Jászsági I. öntözőfürt 3
Jászsági II. öntözőfürt 3
Jászsági III. öntözőfürt 3
Jászsági-főcsatorna 3
Kaba-Tetétleni határcsatorna 4
Kadarcs 3
Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 4
Kakati belvízi főcsatorna 4
Kálló-ér 4
Kánya-patak 2
Kapos 3
Karapancsai csatorna 2
Karasica+mellékvízfolyások 3
Kati-ér (duzzasztott szakasz) 4
Kati-ér 1
Kebele-patak 1
Kék-Kálló és vízgyűjtője 4
Keleti főcsatorna 4
K-I. főcsatorna 4
K-III. öntözőfürt 4
K-IV. öntözőfürt 4
K-V. öntözőfürt 4
K-VI. öntözőfürt 4
K-VII. öntözőcsatorna 4
K-VII. öntözőfürt 4
K-VIII. öntözőfürt 4
K-IX. öntözőfürt 4
K-XI. öntözőfürt 4
K1, K11 és K13 öntözőcsatornák 4
Keleti Holt-Szamos 2
Kemence-patak 3
Kenyérmezei-patak 1
Kerka 2
Kesznyéteni csatorna 3
Kettős-Körös 3
Kettős-Körös bal parti vízfolyások 4
Kígyós Főgyűjtő 2
Kígyós-patak 2
Királd-patak 1
Király-ér 4
Kis-Zagyva 1
Kis-Komáromi csatorna 2
Kis-Koppány 2
Kis-Körös-Barát-ér összekötő csatorna 1
Kis-Körös-főcsatorna 1
Kiskunsági főcsatorna 3
Kispászigeti-csatorna 4
Kis-Rába 4
Kis-Séd 3
Kissőreföldi-csatorna 4
Kisszékelyi-patak 1
Kondoros-csatorna 1
Korcsina-patak 1
Kődombszigeti-főcsatorna 3
Köles-ér 4
Kőris-patak 3
Körös-ér 1
Köröséri főcsatorna 1
Kösely 1
Kösely-főcsatorna (KFCS-től nyugatra) 4
Kösely-Hajdúszováti átmetszés 4
Kövecses-patak 4
Közös belvízi főcsatorna 1
Kraszna 1
Kurca-főcsatorna 4
Kutas-főcsatorna 3
Kutas-főcsatorna (főműmentes szakasz) 1
Lajta 1
Lánka-patak 1
Lapincs-patak 2
Laskó-patak 3
Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna 2
Legéndi-patak 1
Lendva-Adovány csatorna 1
Lepence-patak 1
Létai-ér 1
Lókos-patak 4
Lónyai csatorna 3
Magdolna-ér 4
Makkodi-főcsatorna 4
Malomvölgyi-patak 3
Malomzug-Décspuszta mellékvízfolyások 2
Malomzug-Décspusztai csatorna 1
Marcal 2
Maros 2
Marótvölgyi-patak 2
Mátételki mellékág 1
Méhész-patak 4
Melegvíz 1
Ménes-patak 3
Mérges-ér 4
Metőc-patak 2
Mezőhegyesi-élővíz 1
Milléri belvíz főcsatorna 3
Morgó-patak 1
Móriczföldi II. csatorna 3
Mosoni-Duna 3
Mura 2
Mura bal parti kis mellékvíz 1
Nádor csatorna 2
Nádor-malomcsatorna 3
Nádudvar-I. csatorna 3
Nagy-ér 1
Nagy-ér (duzzasztott szakasz) 4
Nagyfoki csatorna 3
Nagykarácsonyi-víz 3
Nagy-Koppány 3
Nagykunsági 1. sz. főcsatorna 4
Nagykunsági 2. sz. főcsatorna 4
Nagykunsági I. öntözőfürt 4
Nagykunsági III. öntözőfürt 4
Nagykunsági IV. öntözőfürt 4
Nagykunsági V. öntözőfürt 4
Nagykunsági VII. öntözőfürt 4
Nagykunsági X. öntözőfürt 4
Nagykunsági XII. öntözőfürt 4
Nagy-Pándzsa 2
Nagytilaj-patak 3
Nagyvenyom-Baracsi-patak 2
Némedi-patak 1
Nógrádi-patak 1
Nyugati főcsatorna öntözőfürtjei 4
Nyulasi 1
Nyügő-patak 2
Ó-Berettyó 3
Ölyvös-főcsatorna 1
Ördögárok 1
Ördögárok-Zomlini-csatorna 1
Paks-Faddi főcsatorna 4
Palád-Tiszacsécsei-patak 1
Pál-Foki-csatorna 4
Pallagi csatorna 4
Parádi-Tarna 2
Pécsi víz 1
Perje főcsatorna 2
Péti víz 1
Pinka-patak 2
Pismány-patak 1
Pocsaji-ér 1
Principális csatorna 1
Rába 3
Rábca 4
Ráckevei-Duna 3
Rakaca-patak 2
Rákos-patak (Győr-Moson-Sopron megye) 2
Rákos-patak (Budapest, Pest megye) 2
Rekettye-Bogárzó 1
Répce 3
Répce árapasztó 2
Rétföld-Gátszigeti-csatorna 3
Rinya+kisvízfolyások 3
Ritkaborz-Kalmárszigeti-csatorna 4
Ronva-patak 1
Sajó 1
Sákor csatorna 3
Sámsom-Apátfalvi főcsatorna 1
Rába 3
Rábca 4
Ráckevei-Duna 3
Rakaca-patak 2
Rákos-patak (Győr-Moson-Sopron megye) 2
Rákos-patak (Budapest, Pest megye) 2
Rekettye-Bogárzó 1
Répce 3
Répce árapasztó 2
Rétföld-Gátszigeti-csatorna 3
Rinya+kisvízfolyások 3
Ritkaborz-Kalmárszigeti-csatorna 4
Ronva-patak 1
Sajó 1
Sákor csatorna 3
Sámsom-Apátfalvi főcsatorna 1
Sarkad-Mérges-Sáros-ér 4
Sárközi I. sz. csatorna 4
Sárréti-főcsatorna 4
Sártó-Ökröstói főcsatorna 4
Sárvíz 1
Sebes-Körös 3
Sinkár-patak 1
Sió 3
Siratói öntözőcsatorna és holtág 3
Sokoróaljai-Bakonyér 3
Sorok-Perint 2
Sós-Géza-csatorna 4
Sulák árok 1
Szamárvölgyi csatorna 1
Szamos 2
Szaplányosi határárok 3
Száraz-ér 1
Szarvasi-holtág 4
Szekszárd-Bátai vízfolyás 1
Szentgyörgyvölgyi-patak 1
Szentélek-patak 2
Szent-László-víz 2
Széplaki-patak 2
Szerencs-patak 3
Szévíz 3
Szilas-patak 2
Szinva-patak 2
Szipa-Csaronda főcsatorna 1
Szöcsköd-Komádi csatornák 3
Sződ-Rákos-patak 4
Szuha-patak 1
Takta főcsatorna 2
Tapolca-patak 2
Tardona-patak 1
Tarján-patak 2
Tarna 3
Tarnóca-patak 3
Tépei-ér 4
Tetétlen-Szigeti-csatorna 4
Tilalmas-csatorna 4
Tisza 2
Tisza kis mellékágak (Heves megye) 2
Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvízcsatornák 4
Tiszafüredi főcsatorna 1
Tiszafüredi öntözőrendszer csatornái 4
Tiszai kis mellékág (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3
Tiszakarádi főcsatorna 1
Tiszakeszi-főcsatorna 4
Tiszsülyi belvízi főcsatorna 3
Tócó-csatorna 1
Tordai-csatorna 3
Torna-patak 2
Túr 2
Túr belvízcsatorna 3
Unyi-patak 1
Ürmös-ér 4
V. sz. csatorna (DVCS) 2
Vajdalaposi-csatorna 4
Váli-víz 1
Velencei-tó 2
Velencei-tó mellékágak 1
Veréb-Pázmándi vízfolyás 1
Veszprémi-Séd 2
Vidi-ér 4
VII. sz. főfolyás 4
VIII. sz. csatorna DVCS 1
VIII. sz. főfolyás 2
Villogó belvízi főcsatorna 4
Virágoskúti-csatorna 4
Völgységi-patak 3
XIX. sz. csatorna DVCS 1
XV. sz. csatorna DVCS 1
XX. sz. csatorna 3
XXX. sz. csatorna 3
XXXI. sz. csatorna 3
Zagyva 3
Zala 1
Zala-Somogyi határárok 3
2. számú melléklet
a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez
A VKJ kiszámításának szempontjából:
a) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását.
Ezen belül:
aa) állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,
ab) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező víz-használat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a területileg illetékes ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalásában a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,
ac) egyéb vízhasználat: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat,
ad) energetikai vízhasználat: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat,
ae) fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása,
af) halgazdasági és rizstermelési vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag e célokból történő vízhasználat,
ag) öntözési célú vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat,
ah) vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;
b) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;
c) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;
d) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;
e) lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség.
f) országos aszály: a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz, és annak kezdetéről, illetve végéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben hirdetményt tesz közzé;
g) ökológiai vízigény: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel;
h) vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m³ ), vagy időegység alatti vízforgalom (m³ /év, m³ /s stb.).
|
|
2000. évi CXXXIII. törvény
a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről
(részlet)
17.§
(1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 9. számú mellékletében meghatározott turisztikai hozzájárulás és vízkészlet-járulék – a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével – 2001. január 1-jétől a központi költségvetés központi bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.
9. melléklet
Vízkészletjárulék
1.
A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni.
2.
a) a vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16–18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m³ -nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
3.
A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)–c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2001. évben 1,80 forint/m³ , 2002. évben 1,90 forint/m³ alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2001. évben 3,60 forint/m³ , 2002. évben 3,80 forint/m³ alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2001. évben 11,60 forint/m³ , 2002. évben 12,20 forint/m³ alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
4.
A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3/ a) pontjában 2001. évre 1,80 forint/m³ , 2002. évre 1,90 forint/m³ meghatározott alapjárulék figyelembevételével – a 3. pontban foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 4. pont (1) bekezdés b), f) és i) alpontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
5.
Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2001. évben 5,60 forint/m³ , 2002. évben 5,90 forint/m³ járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
6.
A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
7.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
8.
A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.
9.
A vízhasználó és az üzemi fogyasztó – a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel – a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
10.
A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3 /nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 3/ b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot.
11.
Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
12.
A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni köteles (bejelentkezés).
13.
A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 9–11. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
14.
A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
15.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
16.
Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m³ -t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettős működésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
17.
A vízhasználónak a 16/ b) és a 16/ f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
18.
Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
|
|