A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer százmilliárdokat felemésztő gazdasági vállalkozás volt, az építkezés és a bősi vízlépcső működtetése nagy és visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott, és a következmények - napjainkig - mindkét országban kül- és belpolitikai problémák forrása. Mégis, mindezek ellenére, jogi és nemzetközi jogi szempontok voltak meghatározók az ügy döntő pillanataiban. Amikor alkalom volt választani alternatívák között, a közgazdasági, környezetvédelmi, sőt politikai megfontolások is háttérbe szorultak, döntést a "jog" elsődlegessége alapján hoztak. A "jog" azért válhatott meghatározó tényezővé, mert az 1977. évi vízlépcsőszerződést úgy írták, hogy módosításáról, vagy felbontásáról egyik ország se hozhasson önálló döntést.

Ezen az oldalon mindazon jogi normák olvashatók, melyekre a vízlépcsőügy és a hágai eljárás jogi lezáráskor a magyar félnek tekintettel kell lennie.